A politikai elfogultság számomra az egyik legérdekesebb politikatudományi probléma. A téma sajátossága, hogy egyrészt a társadalom „népi megfigyelései” közé tartozik, hogy Magyarország politikailag nagyon megosztott és ez a megosztottság káros hatású, másrészt viszont alig találunk olyan kutatásokat, amik kifejezetten ezzel a kérdéssel foglalkoznának, vagy megpróbálnák a hazai megosztottság erősségét más országokkal összehasonlítva vizsgálni. Azaz, adott egy olyan politikatudományi jelenség, amelyről még a politikailag legkevésbé tudatos választóknak is túlnyomórészt van véleménye, viszont a tudomány viszonylag keveset tud róla: nem ismerjük sem a mértékét, sem az okait, sem pedig a lehetséges következményeit. Doktori disszertációm egyik központi kérdése, hogy milyen tényezők befolyásolják azt, hogy egyes választók jóval elfogultabbak másoknál, illetve, hogy bizonyos országokban a politikai oldalak között éles szemléletbeli különbségek vannak, más országokra pedig ez a fajta politikai polarizáltság nem jellemző.

A kutatásaim egy szeletét december 2-án mutattam be az egyetem Politikatudományi Doktori Iskolája által szervezett konferencián. Az előadásom fő kérdése ezúttal nem az okokra, hanem a következményekre koncentrált: azt vizsgáltam, hogy a politikai megosztottság és az országok gazdasági teljesítménye milyen kapcsolatban állnak egymással. Azt feltételeztem, hogy az éles megosztottságok rontják a gazdasági teljesítőképességet.

A politikai táborok elfogultságát egy saját fejlesztésű mutatószámmal mértem, mivel nem voltam elégedett a szakirodalom korábbi megoldásaival. Azt vizsgáltam, hogy egy adott országban a kormánypárti választók átlagosan hányszor elégedettebbek az ellenzékieknél a politikai rendszer teljesítményével. Talán nem okoz meglepetést, hogy a kormánypártiak szinte minden országban elégedettebbek valamennyivel az ellenzékieknél. Viszont vannak országok, amelyekben ez a különbség egészen kicsi, és olyanok is, amelyekben a kormánypártiak és az ellenzékiek mintha nem is ugyanabban a világban élnének.  Sajnos Magyarország ez utóbbi csoporthoz tartozik, és ebből a szempontból Európa legpolarizáltabb országai közé sorolható. Ez azért különösen kellemetlen hír, mert az eredményeim szerint a gazdaságilag sikeresebb országokra ennek épp az ellenkezője jellemző, tehát az, hogy a politikai valóságot az egyes politikai táborok ne értékelik egymástól gyökeresen eltérően. Számos gazdasági mutató vizsgálata és többváltozós elemzések sora után sem találtam olyan eredményt, ami ennek az összefüggésnek akár csak részben ellentmondott volna: az élesen megosztott országok a gazdasági eredményesség egyetlen dimenziójában sem tudtak – akárcsak közepesen tartósan is – jó eredményeket elérni. Azaz, a politikai vélemények szélsőséges megosztottsága messze nem „csak” a közhangulatot rontó társadalmi jellemző, vagy egy érdekes politikatudományi probléma. Az, hogy ezt hogyan sikerül az elkövetkező években az országnak kezelnie, érdemben befolyásolhatja a gazdasági felemelkedés esélyeit is.

Patkós Veronika
Patkós Veronika disszertációjának munkahelyi vitájára várhatóan februárban kerül sor