Amikor kimondjuk azt a szót, hogy vállalkozás, sok mindenre gondolhatunk. Elképzelhetjük a szomszéd sarki vegyesboltját, eszünkbe juthatnak a mostanság reflektorfénybe kerülő startup cégek kissé homályos, egyszersmind csillogó képzetei, bevillanhatnak nagy nemzetközi cégek logói vagy épp vakuzáporban mosolyogva kezet fogó öltönyös emberek üzletkötései. Többnyire olyan képzetek, amelyek pozitív jelentésűek, és nem láttatják a jelenség árnyoldalát: azt, hogy vannak káros, romboló tevékenységet folytató vállalkozások is. Ezeket destruktív vállalkozásoknak nevezhetjük, és a valóságban igen sokféle formát öltenek.

Doktori kutatásomban e sokféle forma közül olyan többszereplős, hálózatba szerveződő, magyarországi korrupciós bűneseteket vizsgáltam, amelyek destruktív vállalkozásként működnek. Ezen vállalkozások szereplői a korrupt cselekmény végrehajtása során korrupt, avagy destruktív innovációt hajtanak végre, és közben (köz)hatalmukkal is visszaélnek. A destruktív jelleg azért hangsúlyos, mert a produktív innovációkhoz képest az új kombinációk megvalósítása szabálysértő, és az egyéni haszonszerzés jelentősége szinte kizárólagos, míg a társadalmi megtérülés érdektelen. Mindezt most két gyakorlati példával szemléltetem.

Elsőként egy legálisan működő, produktív vállalkozást hozok példaként. Széles körben ismert sikertörténet a Prezi esete, melynek alapítói egy olyan innovatív terméket hoztak létre, amely a korábbiaktól alapjaiban eltérő szoftveren alapul. Ennek meghatározó jellemzője, hogy nem a diavetítésen alapuló szisztémát finomítja tovább, hanem új megközelítési lehetőségeket teremt, ami a rátekintés pozíciójának megváltoztatása révén segíti elő a megértést és az emlékezést. Az új termék szemléleti-technológiai ugrást is képvisel, piacra dobásával a cég széles társadalmi közönség számára teszi lehetővé az innovációhoz való hozzáférést és a fejlődés lehetőségét.

Második példám a doktori kutatás egyik esete. Középpontjában egy csalássorozat áll, amelyhez vesztegetési és egyéb bűncselekmények kapcsolódnak. Az ügy főszereplői egy olyan rendkívül jövedelmező destruktív vállalkozást hoztak létre, amelynek fő profilja a lakossági hitelezés volt. Ezzel összefüggésben szegény, jellemzően sokgyermekes emberek számára intéztek banki hitelt, elhitetve velük, hogy azt nem kell visszafizetniük. Eközben a hitel nagy részét ők tették zsebre. Ennek végrehajtását többek közt az tette lehetővé, hogy szoros banki kapcsolattal rendelkeztek, és be tudták szerezni a hiteligényléshez szükséges hivatalos iratokat is.

E két röviden leírt, ám igen különböző eset számos hasonlóságra és különbségre rávilágít, ezek közül kettőt-kettőt emelek ki. Fontos hasonlóság, hogy a szereplőknek tudással és eszközökkel kell rendelkezniük, vagy legalábbis hozzá kell férniük. A két példában közös az informatikai hozzáférés – úgy a szoftverek működésének ismerete, mint az eszközök fizikai elérése alapvető. Hasonlóság a kétféle újítás közt az is, hogy mindkét innováció végrehajtása igényli, hogy a szereplők a különböző hiányosságokban ne csak egy állapotot vagy egy bosszantó tényt, hanem lehetőséget is lássanak, és képesek legyenek ehhez újfajta fogyasztói keresletet is társítani.

Végül két különbséget említek, elsőként a törvényesség kérdését. Egy legális vállalkozás, mint a Prezi, nyugodtan fordulhat egy kockázati tőkealaphoz pénzügyi segítségért, tőzsdére viheti a tevékenységét, hirdethet különböző médiafelületeken, és így tovább. A második példa szereplői ezt nem, vagy csak nagy kockázattal tehetik meg. Jelentős különbség emellett, hogy míg a Prezi nyíltan és törvényesen működik, a hitelnyújtó csalók legális ügyletekbe ágyazták törvényszegő tevékenységüket, vagyis a szabályos működés látszatát keltve folytatták üzelmeiket. Ebből az is következik, hogy a bürokráciák kínálta keretrendszert élelmes szereplők egy üzemmódváltás révén a saját céljaik elérésére is képesek használni. A kérdés az, vajon hogyan tehetjük őket érdekeltté abban, hogy minél inkább társadalmilag produktív célokra használják?

Varga Szabolcs

A korrupció mint destruktív vállalkozás. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola, 2017, november 16.
A disszertáció elérhető a BCE PhD disszertációk repozitóriumban.