Kornai János 90. születésnapja alkalmából szervezett kiállítás megnyitóján Kovács Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar dékánja mondott köszöntőt.

Tisztelt Professzor Úr, kedves János!
Tisztelt Vendégeink! Kedves Kollégák!

Kornai Jánost másodszor köszönthetem a Közgazdaságtudományi Kar dékánjaként, és ez nagyon nagy megtiszteltetés számomra.
Először 2016-ban ünnepeltük együtt azt, hogy az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának külföldi tagjává választották. Most pedig a 90. születésnapjára nyílt kiállítást nyitjuk meg, és bemutatjuk az erre az alkalomra megjelelő Acta Oeconomica különszámát.

Kornai János kutatóként és tanárként is példakép számunkra. Ebben a rövid méltatásban nem haladnék sem időrendben, sem az általa kutatott témákat rendszerezve, hiszen erre nem lenne elég a mai délelőtt.

Kornai tanár úr első és nagyon meghatározó egyetemi bemutatkozása A hiány című könyv megjelenését követő előadás sorozat volt. A hiány témája sokakat vonzott, tanárok és diákok töltötték meg zsúfolásig a nagyelőadót. A puha költségvetési korlát fogalma azóta világszerte ismertté vált.

A hiány valójában elméleti megfontolásokon építkezett. Kornai János nagy álma az volt, hogy az ő hipotéziseit valaki majd éles adatokon tesztelje. A fő kérdés az volt, hogy a sokat emlegetett állami redisztribúció, mint a hiány egyik fő forrása milyen szinten mérhető. A 80-as évek elején kezdeményezte az MTA Közgazdaságtudományi Intézet hátterével az empirikus kutatások beindítását. Megszervezte az akkori Pénzügyminisztérium Lajos utcai Számítóközpontjában az összes magyar állami vállalat adatainak gyűjtését. Akkor ő kiment az USA-ba vendégprofesszornak, és az ő irányításával Matits Ágnes kezdte meg a számításokat.

Ágnessel közös tanszéki szobánkban sokat beszélgettünk, hogy milyen adatokból, milyen módszerekkel mit lehet kimutatni. A munka része volt a megfelelő feltevések statisztikailag megalapozott tesztelése és az eredmények átadása. A számításokat értően és mélyen elemezte Kornai János. Munkájuk eredménye egy könyv: A vállalatok nyereségének bürokratikus újraelosztása, mely 1987-ben jelent meg. Ennek rövidített változatát is több nyelvre lefordították.

Bár közvetlenül nem voltam a tanítványa, nagy hatással volt rám Kornai János több műve, és a fenti közvetett kapcsolat. A könyvről recenziót írtam a Közgazdasági Szemlébe, és mivel az adatok további felhasználásához is hozzájárult, így szerzőtársával, Matits Ágnessel közösen megírtuk a Gazdasági adatrendszerek struktúrájának elemzése című tankönyvünket, ami a többváltozós statisztikaoktatást segítette több kiadásban is megjelenve. Bizony ez is már 30 éve történt.

Kiemelten érdekes és felbecsülhetetlen érték volt számunkra mint közgazdász-matematikusok számára az a kutatói rendszeresség, az állítások teljes bizonyítottságára való törekvés, a tökéletes precizitás, a profi kivitelezés, ahogyan Kornai János a munkáját végezte. Bizony kevés dolgozószobában volt látható olyan kartotékrendszerhez, amivel minden munkájához kapcsolódóan dokumentálta a megszerzett adatokat, részeredményeket, s mindenféle dokumentumot.

Egyetemi oktatóként a tanulásról írt gondolatai is nagyon értékesek számomra. Ha van még olyan fiatal olvasó, aki most kezd Kornai János műveivel ismerkedni, jól teszi, ha a 2005-ben megjelent rendhagyó életrajzi írásával, A gondolat erejével című könyvvel kezdi.

Néhány sorát szó szerint idézem, mert nála pontosabban nem tudom megfogalmazni a tanítványaink számára sem, miként érdemes tanulni: „Olvasmányaimról alapos jegyzetet készítettem. […] Nemcsak átfutottam a szöveget, hanem lejegyeztem, már csak a jobb memorizálás végett is, a főbb mondanivalójukat, példákat oldottam meg.”

Tanár kollégáimnak üzenetként egy másik mondatot idézek: „Sajnos nem volt tapasztalt, a korszerű irodalomban naprakészen jártas tanárom, aki útbaigazított volna.”

Kornai János 2011 óta oktat egyetemünkön. Szerdánként rendszeresen találkozhatunk vele a Főépületben lévő második emeleti szobájában is, az Összehasonlító és Intézményi Közgazdaságtan Tanszéken. Számunkra igazi elismerés és megnyugvás, hogy köztünk van, és a vele folytatott beszélgetésekből megismert gondolatai, valamint írásai több tantárgy mondanivalójába is szervesen beépülnek. Speciális kurzust is hirdetett az Egyetemen, doktori hallgatókkal is elmélyülten foglalkozott. Többek is a vele való közös munka nyomán indultak el szellemi pályájukon.

Kornai János, most, a 90. életéve fordulóján példamutatóan őrzi érdeklődését mind a szakmánkban felmerülő számtalan új kérdés iránt, mind pedig a mindennapi vitáink során. Új és új munkáival lepi meg a tudományos közösséget s a közélet kérdései iránt érdeklődőket egyaránt, itthon és a nemzetközi porondon is. 70 és 90 éves kora között 242 olyan közleményt mutatott fel a Magyar Tudományos Művek Tára, amit vagy Kornai írt a legkülönfélébb tudományos, esszéjellegű és publicisztikai műfajokban, vagy vele készült komoly, nagylélegzetű beszélgetés.

Köszöntsük most együtt a Harvard Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusát, Kornai Jánost a 90. születésnapján.

Oktatótársaim és tanítványaink nevében ígérem, hogy várjuk és figyelmesen olvassuk további könyveit is. További munkájához nagyon jó egészséget kívánunk.

Budapest, 2018. január 17.