A nők egyenlő politikai részvétele terén történő előrelépésért, és különböző területeken bevett jó gyakorlatok és sikeres kezdeményezések megismerése céljából rendezték meg egyetemünkön 2017. szeptember 8-án a nemzetközi fórumot, melyen képviseltették magukat politikusok, politológusok, a nők jogainak érvényre juttatására törekvő szervezetek vezetői és a gender egyenlőség jó megvalósításáról híres északi országok nagykövetei is. A konferencia célja a tudatosság növelése és párbeszéd kezdeményezése volt a nők politikai- és közéletbeli részvétele kapcsán, ennek érdekében közel 30 előadó osztotta meg tapasztalatait és szaktudását.

Az esemény az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Budapesti Finn Nagykövetség szervezésében valósult meg a Friedrich Ebert Alapítvánnyal, a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Bécsi Észt Nagykövetséggel együttműködésben. A fórum előadói arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyarországi helyzet megoldása a téma túlpolitizáltságának megszüntetése, melynek egyetlen útja a pártok közti párbeszéd. Fő kérdésként merült fel, hogy vajon hogyan lehet ösztönözni a pártokat arra, hogy aktívabban foglalkozzanak a nők politikai részvételének támogatásával. A pártok mellett a nőügyekkel foglalkozó szervezetek szerepe is kiemelt: a szervezetek lehetnek azok, akik a nőket meg tudják győzni arról, hogy igenis van erejük, van befolyásuk, ezzel is támogatva szerepvállalásukat.

A nemzetközi előadók amellett, hogy bemutatták országuk gyakorlatait, reflektáltak a magyar helyzetre, tanácsaikban ők is az aktív diskurzus szükségességét fogalmazták meg mind a pártok, mind a nőszervezetek között. Tiina Kukkamaa-Bah, az ODIHR Demokratikus Kormányzás és Társadalmi Nemek Osztály vezetője szerint a nők befolyásának növelése a politikai életben és a döntéshozatali folyamatokban erősebb demokráciák építéséhez fog hozzájárulni. “A demokratikus intézmények és a női civil szervezetek közötti együttműködés kulcsfontosságú e cél eléréséhez.” – mondta.

A gender fórum apropóján a konferencián is részt vevő Ilonszki Gabriella Professor Emeritát, egyetemünk politológus oktatóját kérdeztük a Corvinuson folyó kutatásokról, melyek a fórum témájába illeszkednek, és arról, hogy a konferencia milyen új szempontokat vetett fel mind a kutatás, mind a politika területén:

„Ez a találkozó lehetőséget adott valamire, ami ritkán jön létre hazánkban: hallhattuk a politika főszereplőinek, a parlamenti pártokat képviselő politikusoknak a véleményét arról, hogy ők, ill. pártjuk mit tart fontosnak a női kérdések kapcsán, és mit tesz a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtéséért; és hallhattuk a civil szervezetek véleményét is ugyanerről: milyen lehetőségek és korlátok állnak előttük a női ügyek képviseletében. Párbeszéd ugyan nem volt – pedig erre nagy szükség lenne –, de az érdeklődő közönség össze tudta rakni az álláspontokat, a konfrontáció, vagy éppen az esetleges egyetértés dinamikáját. Kiderültek a pártok közötti eltérések, ami természetes, hiszen más politikai pozícióból (kormányon vagy ellenzékben) és eltérő értékrend alapján működnek. Ezzel együtt is súlyos problémának gondolom, hogy ezek a különbségek még a női esélyegyenlőségi ügyekben is akadályozzák a pártközi kooperációt, holott a diszkrimináció elutasítása általános demokratikus érték. Nemzetközi tapasztalatok sora bizonyítja, hogy a kooperáció lehetséges. Revelatív volt a romániai és a szerbiai magyar politikusnők hozzászólása, akik országaik jó gyakorlatáról számoltak be ezen a területen. Tehát már nem arról van szó, hogy Finnországra vagy Norvégiára kellene tekinteni (azért említve e két országot, mert példaértékű gender egyenlőségük mellett a rendezvénynek is támogatói voltak), hanem arról, hogy hazánk a nők tényleges egyenlősége megteremtésének tekintetében térségünk országaitól is súlyos lemaradásban van. A politikusoknak meg kellene fontolniuk például azt a kutatási eredményt, hogy a nők kevesebb mint harmada gondolja, hogy a pártoknak lenne nőpolitikai programja – függetlenül attól, hogy egyébként mely pártra szavaznának.

A Fórum újabb kutatási ötleteket is felvetett. Tudományterületem, a politikatudomány eddig is kivette a részét a gender kutatásokból. Ezeket az eredményeket, illetve mérlegelésüket különösen fontosnak tartom, mert olyan rendszerekben, ahol a civil társadalom lehetőségei korlátozottak, erőforráshiánnyal küzdenek, és ahol a pártpolitika dominál, a politikai és közpolitikai döntések határozzák meg a nők helyzetét. Nem kisebbítve a politika felelősségét, a hazai társadalom sem különösebben aktív nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a társadalmi inaktivitás részben a politika világának a felelőssége. Problematikus, ha a pártpolitikai világ nem érti, hogy a politika érdeke is a társadalomcselekvő részvétele, hiszen ezzel növeli saját legitimációját, és az érdekekre figyelemmel jobb döntéseket hozhat. Hasonlóan problematikus, ha egyes társadalmi csoportok, értve most a nőket, nem igyekeznek megfogalmazni igényeiket, elvárásaikat. A pártpolitika hatása és a pártok társadalmi beágyazottsága és kapcsolatrendszere alapvető kutatási kérdés lehet a politikai rendszer működésének megértése szempontjából. Korábbi kutatásaink elsősorban a széles értelemben vett képviselet témáját érintették, ennek szempontjai is napirenden maradnak. De belenéztünk a pártok belső gender-folyamataiba, például a jelöltállítás vagy a választási rendszer női részvételre gyakorolt hatása szempontjából. Születtek ezekben a témákban BA és MA dolgozatok, és készül doktori (PhD) disszertáció is. Némi iróniával, de mégis optimistán azt mondom, hogy érdemes a gender téma iránt érdeklődni, mivel várhatóan a probléma hosszú távon velünk marad, mindig felvet majd új kérdést és ad kutatási muníciót.”

Ilonszki Gabriella DSc Professor Emerita