Könyvajánlók

Kéthavonta összeállításra kerülő új könyveink lista az elmúlt időszakban könyvtárunk állományába került friss (elmúlt 5 évben megjelenő) könyvekről tájékoztat tematikus és cím szerinti bontásban.

Az alábbiakban ízelítőt adunk friss könyveinkből.

Az oknyomozó közgazdász: Hogyan virágoztathatjuk fel vagy tehetjük tönkre egy ország gazdaságát?

Az oknyomozó közgazdász: Hogyan virágoztathatjuk fel vagy tehetjük tönkre egy ország gazdaságát? / Tim Harford
Budapest: HVG Zrt, 2014.319 p.

Gazdaság és pszichológia? Hogyan legyen tíz év múlva?
Ráadásul mindenki számára érthetően?
A médiából, hivatalos kommentárokból ránk ömlő, sokszor blablának tűnő szakértői magyarázatokat, illetve magukat
a folyamatokat teszi érhetővé számunkra a szerző, szórakoztató formában. 

katalógustétel

The butterfly defect: How globalization creates systemic risks, and what to do about it

The butterfly defect: How globalization creates systemic risks, and what to do about it / Ian Goldin, Mike Mariathasan
Princeton, US: Princeton Univ. Press, 2016. 296 p.

A pillangódefektus a globalizációból adódó rendszerszerű kockázatokat és azok hatékony kezelését mutatja be. Felidézi, hogy a globalizáció ütemes dinamikája hogyan bomlasztja társadalmainkat. A szerzők számos szakterületről hozott példákkal szemlélteik a globalizációval és a kockázatokkal való bánásmódot az államigazgatás, az üzleti világ és a magánélet területén.

A rendszerszerű kockázat mindenütt jelen van: az ellátóláncokban, a fertőző betegségek terjedésében, az infrastruktúra, az ökológia és a klímaváltozás, a gazdaság és a politika világában. Ha nem kezeljük ezeket a jelenségeket, növekszik a korrupció, az idegengyűlölet, a nacionalizmus, és ezáltal létrejön a globalizáció ellensúlya: csökken az esélyegyenlőség, konfliktusok születnek, és lelassul a fejlődés.

A szerzők kimutatják, hogy a bizonytalanság és a kockázat felszámolása összekapcsolt világunkban elengedhetetlen a jövő szempontjából.

 

katalógustétel

Maradjanak velünk!: Az RTL Klub és a Tv2 története

Maradjanak velünk!: Az RTL Klub és a Tv2 története / Gyuricza Péter
Budapest: Pont Jó Nekem Kft, 2016. 299 p.

Több generációnak meghatározó élmény volt, amikor a kettőből (másfélből) három tévécsatorna lett a kilencvenes években: a két állami adó közül az egyikből műholdas lett, a szabadon maradt helyre pedig két másik, ezúttal már nem állami csatorna költözött be az addig kábeltévé és parabolaantenna nélküli otthonokba.
Ma azonban annak ellenére, hogy előfizetéssel, vagy a még olcsóbb szatelit-módszerrel már rengeteg csatornához hozzáférhetünk, sőt sima antennával is legalább nyolc adás érhető el otthonainkban, háttérbe szorul az irányított műsorsugárzás nézettsége.

Mindezek ellenére nagy változást hozott anno a magyar emberek életébe a két országos csatorna, az RTL Klub és a Tv2.
Ha sokszor egyformának is tűntek, tűnnek a műsoraik, a hasonló zsáner ellenére máshogy tálalják a valóságshow-kat, a reggeli ébresztős, főzős, komikus, beszélgetős, betelefonálós, autótesztelős, mulatós műsorokat, híradókat, műveltségi és egyéb vetélkedőket, saját gyártású napi sorozatokat. Viszont a nézők fogyása ellenére mindig tudunk róla, ha valami érdekes, botrányos, kínos, meginditó történt valamelyik adásban.

Vajon meddig tartanak ki?
Huszonegy televíziós, médiajogász és elemző segítségével próbál választ adni a szerző a felmerülő kérdésekre.

 

katalógustétel

Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás

Polgári engedetlenség és erőszakmentes ellenállás / szerk. Misetics Bálint
Budapest: Napvilág, 2016. 287 p.

A polgárilag engedetlen ember nem erőszakos. Sőt, néha kifejezetten passzív. Nagyon passzív.
Csak rámutat - különböző módszerekkel - a rendszer és a jogrend hiányosságaira.
Eszköztára kimeríthetetlen.
Ám a polgári engedetlenséget választó ember abban is különbözik az átlag forradalmártól, hogy vállalja tettei következményeit, és igyekszik általában szolidáris lenni, és többedmagával cselekedni - vagy éppen nem cselekedni, ha tettének eszköze a nem cselekvés. A tettek/tétlenség mozgatórugója alapvetően a lelkiismeret és a társadalmi változás igénye.

katalógustétel

Politika az iszlámban: A muszlim társadalom anatómiája

Politika az iszlámban: A muszlim társadalom anatómiája / Simon Róbert
Budapest: Corvina, 2016. 584 p.

Az iszlám által fémjelzett társadalmak megreformálhatatlanok? Ezért maradt volna fönt az iszlám társadalom az utóbbi ezernégyszáz évben? A társadalom és a vallás összefonódása váltja ki ezt a "konzerváltságot"? A Korán és a Szunna nem értelmezhető reformálható alapként. A szerző többek között a fenti kérdésekre keresi a választ, vizsgálva a társadalom valóságos vagy lehetséges megszervezését elemző forrásokat, és arra az alapvető kérdésre próbál válaszolni, hogy van-e, lehetséges-e az iszlámban fejlődés, s az eddigi kísérletek hogyan értelmezhetők?

katalógustétel

Lényeglátás: Kevesebbet, de jobbat

Lényeglátás: Kevesebbet, de jobbat / Greg McKeown
Budapest: Bagolyvár, 2015. 271 p.

Felejtsük már el a sablonos bakancslistákat, meg a kis "to do" listához görcsösen ragaszkodó problémakezeléseket!
Egyszerűsítsünk, lépjünk ki a szokásos láncolatokból néha - emlékszik még valaki, milyen is az, amikor napokig nincs bekapcsolva a telefonunk?
És esetleg próbáljunk meg emlékezni rá, hogy bizonyos mai problémákat hogyan oldottunk (volna) meg gyermekkorunkban.
Ha ez megy, máris konkurenciát jelenthetünk a velünk hasonló munkát végzőknek, de az eddigi önmagunkak is. Nem véletlen, hogy a válságmenedzsereket sem "használják" túl gyakran - a szokatlan perspektíva az élet minden területén új megoldásokat szülhet, miért ne menne ez a mindennapjainkban is?
A szerző a lényeglátó élet és vezetés fontosságáról ír, tanít és tart előadásokat a világ minden részén.

katalógustétel

Reclaiming conversation: The power of talk in a digital age

Reclaiming conversation: The power of talk in a digital age / Sherry Turkle
New York: Penguin, 2015. 436 p.

Beszélgessünk!
Ne digitálisan, ne webes vagy mobilos felületen, ne kinyilatkoztatva, ne lájkolhatóan, ne kommentben.
Csak úgy.

Engedjük meg, hogy a másik reflektáljon. Akkor is, ha nekünk ez nem mindig tetszik.
Hagyjuk, hogy kritika vagy ellenvélemény is magasodjon elénk. Próbáljuk meg fésztufész lebontani. Ahogy a finnek mondják: legyen akár fifty-sixty - ha valamiben rossz irányba indultunk, adjuk meg a lehetőséget a VALÓS külvilágnak, hogy megpróbálja ezt tudtunkra adni.

Minden beszélgetés magányon és önreflexión alapul. - Kellemetlen? Ezt manapság akár meg is oldhatja a technológia: bármikor csatlakozhatunk egy beszélgetéshez, anélkül, hogy megmutatnánk magunk. Tény, hogy sokkal kevésbé okoz diszkomfortérzetet, ha csak követőinkkel osztjuk meg nézeteinket, hiszen ők biztosan egyetértenek majd.

Sőt, úgy általában: nem kell figyelni, hallgatni: csak küldünk egy sms-t, vagy egy e-mailt. Mert bizony technikai eszközök rabjai lettünk: csönd van a vacsoraasztal körül, a gyerek a telefonján játszik. A munkahelyünkön meg inkább visszasomfordálunk a számítógépünkhöz ahelyett, hogy bekapcsolódnánk egy spontán beszélgetésbe. Akár szakmaiba, akár "emberibe".  Valóban ilyen egyszerű lenne? Ennyire áldásos a IKT fejlődése? Aligha. A beszélgetés a demokrácia sarokköve, az üzleti élet alapja. A privát életben az empátia, a barátság, a szerelem, a tanulás és a termelékenység feltétele.

Itt az ideje, hogy újraélesszük!

katalógustétel

Moral disengagement

Moral disengagement  / Albert Bandura
New York: Worth, 2016. 542 p.

Hogyan élhet békében önmagával egy ítéletvégrehajtó, egy terrorista vagy egy dohánygyáros? Milyen okokra hivatkozva tudja magát felmenteni a morális, etikai szabályok alól? Napjaink egyik legtöbbet idézett pszichológusa tovább viszi a kérdést: nemcsak az egyénre, hanem a társadalmi rendszerre, iparágakra is kiterjeszti a morális kikapcsolás mechanizmusának vizsgálatát.

katalógustétel

Uncreative writing

Uncreative writing / Kenneth Goldsmith
New York: Columbia Univ. Press, 2011. 260 p.

Az írás kreatív tevékenység. Vagy mégsem? A szövegszerkesztők, az adatbázis-kezelők, a személyi kódok és az intenzív programozás a szerzők számára új lehetőségeket és kihívásokat kínálnak. Már meglévő szövegek felbontásával, javításával és újraszerkesztésével új írások születhetnek, átalakítva a kreativitáshoz, a szerzőséghez és a nyelvhez való viszonyulást. Az internet és a digitális technikák hatására az írásról alkotott hagyományos koncepciók változnak, változniuk kell. Goldsmith olyan írók és művészek példáján keresztül illusztrálja ezt a folyamatot, akiknek a művei már a XX. század elején megtestesítették azt az ethoszt, ami magát a szövegalkotást is olyan fontosnak tartja, mint az elkészült művet.

katalógustétel

Oldalak