Könyvajánlók

Kéthavonta összeállításra kerülő új könyveink lista az elmúlt időszakban könyvtárunk állományába került friss (elmúlt 5 évben megjelenő) könyvekről tájékoztat tematikus és cím szerinti bontásban.

Az alábbiakban ízelítőt adunk friss könyveinkből.

Zöld Filozófia, Hogyan gondolkozzunk felelősen a bolygónkról?

Zöld Filozófia, Hogyan gondolkozzunk felelősen a bolygónkról? / Roger Scruton

Budapest: Akadémiai Kiadó, 2018.

Roger Scruton (1944-2020), angol filozófus, író és esztéta, a kortárs konzervatív filozófia meghatározó alakja, több, mint harminc könyv szerzője, különösen pályája kései szakaszában számos írásában foglalkozott a környezet és fenntarthatóság kérdéseivel. A magyarul 2018-ban megjelent Zöld Filozófia, Hogyan gondolkozzunk felelősen a bolygónkról című munkája igen gazdag bibliográfiájában 14, ebben a témakörben született saját írás szerepel az 1980-as évektől kezdődően. Ezek mindegyike a fenntarthatóság kérdéskörének valamely aspektusával foglalkozik: a pszichológia, a vallások, a globalizáció, a nemzetközi intézmények, az urbanizáció, az építészet, a gazdasági fejlődés, az egyenlőtlenség és természetesen a politika területén. A Zöld Filozófia című könyv ezen korábbi munkák egyfajta szintézisére támaszkodik. A bibliográfia további érdekessége, hogy szinte minden olyan szerző és dokumentum szerepel benne, akik és amik a 21. század elejére lényegében megalapozták a tudomány, a politika és a közvélemény környezetről és fenntarthatóságról alkotott szemléletét. Egy a könyv eredeti megjelenését követően 2012-ben publikált könyvismertető úgy fogalmaz, hogy a könyv igen jól szerkesztett, a gazdag irodalmi hivatkozás pedig Scruton rendkívüli olvasottságát tükrözi.

A környezet és fenntarthatóság korunk talán legizgalmasabb, egyben legvitatottabb témái és mindenki szükségét érzi valamiféle keretrendszernek, ami kellően egyszerű, mégis univerzális, konkrét, mégis eléggé árnyalt, vagyis képes a probléma összetettségének befogadására. Scruton Zöld Filozófia című könyvében lényegében amellett érvel, hogy a konzervatív gondolkodás tud megfelelő választ adni a környezeti problémákra, szemben a baloldali szocialista, vagy liberális eszmékkel. Megfogalmazza a konzervatív környezetpolitika filozófiai alapköveit, melyek első és legfontosabb eleme az oikophilia, a görög oikosz, azaz a „háztartás iránti szeretet”, szóból származik. A latinizált változat megjelenik az „ökonómiá”-ban és az „ökológiá”-ban is. Az oikosz a psziché egy mélyen fekvő rétegét írja le, amivel „ …a gazdaság konzervatív hangsúlyozása értelmet nyer…” (Scruton, 2018, p. 30-31). Scruton ellentétet lát a radikális környezeti mozgalmak, amelyek „ …céljaikat (nagyívű) globális és nemzetközi fogalmakban határozzák meg, és az oikophilia érzése között. Ennek kapcsán, a fenntarthatósághoz kötődően gyakran emlegetett „generációkon átívelő jóllét” fogalmának értelmezéséhez és az azzal kapcsolatos polémiához hozzájárulhatnak Scruton következő megállapításai: a radikális környezetvédők „ … elutasítják a régi hierarchiákat, és a figyelembe veendő dolgok listájából el szeretnék távolítani a már meghaltakat … és ezzel a még meg nem születetteket is eltávolítják…”.

Scruton a konzervatív zöld filozófia másik alapköveként a „kis körök” kérdésével foglalkozik, és a kis közösségek, régiók és nemzetek szerepét szembe állítja a nemzetközi szervezetek túlsúlyával jellemzett világgal. Ebben a kontextusban elemzi az ENSZ, az EU és más nemzetközi szervezetek gyakorlatát, hosszan, szinte nosztalgikusan írva az angol vidék és az önszerveződés hagyományai számtalan erényéről. Az állam szerepével kapcsolatos fő üzenete pedig, hogy az állam nem „telepedhet rá” a környezeti problémákra. Felsorol számos környezeti katasztrófát, amit az állam politikája okozott, különösen, de nem kizárólagosan, a szovjet időkben. A környezetvédelem, a negatív környezeti folyamatok kezelése, az alkalmazkodás stb. területén az államnak sokkal inkább a szervező szerepét ajánlja, szemben a bürokratikus tervezéssel és ezen tervek mechanikus végrehajtásával.

Scruton, a piacgazdaság és a konzervatív szellem proponense, Hardin „A Közlegelők Tragédiája” című könyvére és Ostrom közjavakkal kapcsolatos munkásságára (Governing the Commons, 1990) támaszkodva részletesen foglalkozik a piacokkal, pontosabban a piacok hiányának kérdésével. Komoly problémát lát a globális felmelegedéssel kapcsolatos bizonytalanságok nem megfelelő értelmezésében, a tudományos eredményeknek a politika és a közvélemény felé történő szelektív közvetítésében, a nem megfelelő, túlzott, sokszor értelmetlen szabályozásban, ami egy probléma megoldását célozva másutt okoz kárt.

A könyvben a tárgyalt témák egymásra épülnek, sokszor ugyanaz a téma, más-más megvilágításban, többször is előkerül. A fejezetek címei találóan szimbolizálják Scruton környezeti problémákkal és fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletét: Globális ijedtség; A megváltás keresése; Radikális elővigyázatosság…Útban a senki földjére; Helyteremtés. Az utolsó, Szerény javaslatok című fejezet lényegében az oikophilia és a problémák lokális megközelítésének, a „kis körök”-nek a javaslatához tér vissza és ebből a szemléletből tekint át újra számos, a könyv korábbi fejezeteiben tárgyalt kérdést. Itt fogalmazza meg összefoglalóan a fenntarthatósággal és a környezetpolitikával kapcsolatos nézeteit és ajánlásait: „ …a konzervatív környezetpolitika nem az egészséges környezet megteremtésére irányul, hanem más dolgokra – olyanokra, amelyek velejárója az egészséges környezet..”.(Scruton, 2018, p. 357).

Scruton konzervatív zöld filozófiája egyrészt tudományosan kiérlelt, szilárd alapokra támaszkodik, így megbízható hivatkozás a környezet és fenntarthatóság kérdéseinek diskurzusához. Másrészt, a „Scruton”-i zöld filozófia gondolati szálai nem végesek és zártak, hanem tovább fűzhetők: olyan keretet adnak, amelyben a környezeti gondolatiság bármely szűkebb tématerület mentén tovább érlelhető, de egyben vissza is vezethető a konzervatív filozófia gyakorlatiasságára, az „itt és most” szemléletére, és a közösség felhalmozott tapasztalatán történő építkezésre a forradalmi, megváltó gondolatokkal szemben.

Roger Scruton Zöld Filozófia című könyve nem sugallja a konzervatív gondolkodás kizárólagos érvényességét. Közös értelmezési felületeket kínál más szemléletek számára, beleértve a baloldal gondolatiságát, felvillantva akár az együttműködés lehetőségét is. A mű egyaránt szól a tudományos irodalomhoz szokott és a csupán érdeklődő olvasóhoz. A környezet és fenntarthatóság korunk talán legizgalmasabb, egyben legvitatottabb témái, amihez Scruton könyve, Szilágy-Gál Mihály és Zsélyi Ferenc magyar fordításában, mindenképpen iránytűként szolgál.
 

katalógustétel

Dr. Kovács Antal Ferenc
Szakértő, Ügyvivő
Doktorandusz
Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék
Budapesti Corvinus Egyetem

 

Merchants of Labor: Recruiters and International Labor Migration

Merchants of Labor: Recruiters and International Labor Migration / Philip Martin                

Oxford: Oxford University Press, 2017 

A tanulmánykötet a migráns munkavállalók és foglalkoztatóik témájával foglalkozik, alapos elemzést és részletes leírást nyújtva a lehetséges megoldásokról is. A szerző hiteles képet ad az alacsonyan képzettek nemzetközi munkaerő-piacáról és a toborzó cégekről, de a közvetítők prominens szerepére is kitér.

A könyv széleskörűen, több, mint 3.000 munkavállaló adatainak felhasználásával mutatja be a migrációs költségeket, ezek fényében sorakoztatva fel a munkáltatás költségeit meghatározó legfontosabb tényezőket. Az adatok bemutatják a munkavállalók migrációjának folyamatát az összes résztvevő felvonultatásával, a munka-brókerektől kezdve az utazási ügynökökig; a sort a folyamat végén álló munkáltató cégek zárják.

A probléma feltárása után a szerző felvázol néhány lehetséges megoldást, konkrét javaslatokat tesz a toborzók jobb hozzáállásának indukálásához.

Philip Martin a Kaliforniai Egyetemen oktat. A Rural Migration News szerkesztője. Díjnyertes szerző, aki munkájával világszerte támogat ENSZ ügynökségeket is, a munkavégzés és a migrációs ügyek területén segítve őket.

katalógustétel

Kreatív iskolák: Az oktatás alulról szerveződő forradalmi átalakítása

Kreatív iskolák: Az oktatás alulról szerveződő forradalmi átalakítása / Ken Robinson, Lou Aronica
Budapest:  HVG Zrt, 2018. 304 p.

Ha puskát írsz, azzal nincs baj, legalább azzal is tanulsz! Csak ne használd a dolgozatnál!
A vizsga előtt már ne magolj, csak magadat csapod be!

Ki ne hallotta volna közoktatásban töltött évei alatt a hagyományosnál kicsit lazábbnak lenni próbáló tanároktól ezeket?
Tényleg baj van az iskolákkal? Szükség van a tesztekre egyáltalán? A magolás tényleg értelmetlen?
A poroszos oktatás valóban megöli a kreativitást, ahogy Ken Robinson híres TED-előadásában állítja? Milyen oktatás lenne képes felkészíteni gyerekeinket az állandóan változó, kiszámíthatatlan jövőre?

A szerző sorra veszi az elavult, iparosított oktatási rendszer problémáit az állandó tesztkényszertől a tanulók és a szülők elidegenítésééig, és olyan úttörő, személyre szabott, motiváló gyakorlati megoldásokat javasol a szülőknek, tanároknak, oktatási döntéshozóknak, amelyekkel alulról szerveződő módon, kis lépésekkel is forradalmi változásokat lehet elérni.

katalógustétel

A LinkedIn titok: Social selling a gyakorlatban

A LinkedIn titok: Social selling a gyakorlatban / Máthé Albert Eduárd
Vác: A-Concept Kft., 2019. 171 p.

Mi köze a gyakorlópályán túl sokáig próbálgatott piros kölcsön-Ferrarinak a hideg kapcsolatokból kovácsolt fizető ügyfelekhez?
Mérges lesz vajon a munkaadó, ha egy üzleti kapcsolatokra építő közösségi hálón szerepelnek az alkalmazottai?
Mikéként lehet megkerülni az üzleti vezetők idejét védő ajtónállókat?
Az üzleti megrendeléseinek 80 százalékát a LinkedIn-en keresztül bonyolító magyar szerző igyekszik válaszolni a fentiekre. A piros Ferrarisra is.
katalógustétel

Stressz: A feszültségoldás pszichológiája - Hogyan alakítsuk a stresszt pozitív energiává?

Stressz: A feszültségoldás pszichológiája - Hogyan alakítsuk a stresszt pozitív energiává? / Megan Kaye
Budapest: HVG Zrt, 2018. 224 p.

 

A régóta tervezett, lefoglalt, kifizetett, és főleg nagyon várt kéthetes családi nyaralás második napján lebetegedni nem túl kellemes dolog.
Miért olyan gyakori mégis? Nem, nem Murphy tehet róla. Az ugye szintén ismerős, hogy a várva várt kéthetes pihenés előtt még begyújtja a rakétákat a munkahelyén az ember, hogy ne legyen semmi bonyodalom, amíg nincs ott, próbálja megelőzni a távolléte alatt várható problémákat?
Mi védte addig, miért csak a nyaralásnál lett beteg? A háttérben húzódó stressz sok mindenre képes, próbáljuk meg kihasználni: a könyv szerzői a feszültségoldás pszichológiai megközelítésével igyekszenek segítségünkre sietni.

katalógustétel

Merj kicsi maradni!: Hogyan vállalkozz sikeresen, és érj haza mégis vacsorára?

Merj kicsi maradni!: Hogyan vállalkozz sikeresen, és érj haza mégis vacsorára? / Sharon Rowe
Budapest: HVG Zrt, 2019. 208 p.

Kurt Vonnegut és Joseph Heller, a 22-es csapdája című regény szerzője egyszer részt vett egy milliárdos partiján, Long Islanden.
Vonnegut megkérdezte Hellert:
- Te Joe! Milyen érzéseket kelt benned a tudat, hogy házigazdánk csupán a tegnapi napon is valószínűleg többet keresett, mint a 22-es csapdájának összes bevétele, pedig minden idők egyik legnépszerűbb könyve, és az utóbbi negyven évben az egész világon kiadták?
- Van a birtokomban valami, amit a házigazdnánk sohasem szerezhet meg.
- Mi volna az a valami, Joe?
- A tudat, hogy bőven elég, amennyim van.
(Forrás: Kurt Vonnegut: Mi szép, ha nem ez? Helikon, 2015. Ford.: Szántó György Tibor)

Sokan érzik úgy, hogy alkalmazottként nem tudnak kiteljesedni – ám hiába van egy jó ötletük, a vállalkozói léttel kapcsolatos tévhitek miatt nem mernek saját céget alapítani. Elrettentőek a pénzügyi nehézségek, hogy minden idejüket a munkának kell majd szentelniük és hogy a növekedés folyamatos kényszere mellett képtelenek lesznek boldogan élni. Sharon Rowe, a több millió dolláros árbevételű ECOBAGS tulajdonosa szerint azonban vállalkozni lehet másképp is.

katalógustétel

Gördülő rendszerváltás: Az értelmiség politikai szerepe Magyarországon, 1977-1994

Gördülő rendszerváltás: Az értelmiség politikai szerepe Magyarországon, 1977-1994 / Bozóki András
Budapest: L'Harmattan, 2019. 532 p.

Kik voltak és mit akartak a magyar rendszerváltás legaktívabb résztvevői? Milyen szerepe volt a korabeli ellenzéki értelmiségnek az idén harmincéves rendszerváltás folyamatában? A folyamatot jóval korábbról kezdi vizsgálni az egykori kulturális miniszter szerző.  
Az "értelmiség hosszú évtizedéről" ír, hiszen a kritikai beszéd kultúrájának megjelenése és elterjedése jóval megelőzte a rendszerváltást, és néhány évig még a '89 után is fennmaradt. A vizsgált időszakot (1977-1994) periódusokra bontva mutatja be, láthatóvá téve többek között, hogy akkoriban (is) jóval nagyobb volt az ellenzéki értelmiségi csoportok összetételének változása, mint folytonossága.

katalógustétel

"Sem megerősíteni, sem cáfolni...": Lépjünk túl a közhelyeken hatékony kríziskommunikációval!

"Sem megerősíteni, sem cáfolni...": Lépjünk túl a közhelyeken hatékony kríziskommunikációval! / Bőhm Kornél
Budapest: HVG Zrt., 2018. 255 p.

Ma már rengeteg fogyasztóhoz, potenciális jövőbeli ügyfélhez el lehet juttatni vállalkozásaink hírét, a cég termékeiről szóló pozitív híreket - és persze a negatívakat is. Elég egy elégedetlen ügyfél, egy kisebb vagy nagyobb katasztrófa, esetleg egy ún. kabátlopási ügy, és máris negatív gondolatokat kelt az addig pozitív, vagy semleges márka vagy cégnév. A krízist sokszor nem lehet előre látni,
de igen gyakran van "legkisebb rossz" típusú megoldás a szerző szerint: kötetében bemutatja, mit tehetünk a krízisek megelőzéséért, milyen elveket kövessünk, ha már megvan a baj, és utólag miként érdemes levonni a tanulságokat.

katalógustétel

Mindenki hazudik: Az vagy, amire klikkelsz

Mindenki hazudik: Az vagy, amire klikkelsz / Seth Stephens-Davidowitz
Budapest: Athenaeum, 2019. 356 p.

Ezt a könyvet vajon el fogja olvasni, aki kikölcsönzi?

Nő-e az erőszakos bűncselekmények száma a média hatására?
Mennyit szexelnek ténylegesen az emberek?
Hányan vannak, akik el is olvassák a könyvet, amit megvettek?
Kijátszhatjuk-e a tőzsdepiacot?
Hány rasszista élhet valójában az egyes országokban?
Te tényleg az vagy, amire klikkelsz?
 
Seth Stephens-Davidowitz, a Harvardon végzett közgazdász, a Google volt adattudósa, a New York Times rovatvezetője szerint az, amit az emberekről gondoltunk, nagyrészt totális tévedés. Hogy miért? Azért, mert az emberek hazudnak. Hazudnak a barátaiknak, a szeretőiknek, az orvosuknak, a közvélemény-kutatóknak - és önmaguknak is.
Csakhogy... Az internet korában már nem kell arra hagyatkoznunk, amit az emberek magukról mondanak! A keresőmotorok, a közösségi oldalak, a randi- és a pornóoldalak digitális aranybányák a Big Data kutatóinak. Valós képet adnak arról, mit gondolnak, mit akarnak, mit tesznek valójában az emberek. Ezekből az adatokból megtudjuk, milyenek is vagyunk mi ténylegesen - ami lehet vicces, de akár sokkoló is. Ám mindenképpen elgondolkodtató.

katalógustétel

A digitális jó és rossz születése: Technológia, kultúra és az újságírás 21. századi átalakulása

A digitális jó és rossz születése: Technológia, kultúra és az újságírás 21. századi átalakulása / Tófalvy Tamás
Budapest: L'Harmattan, 2017. 280 p.

Új nézőpontok, égető kérdések a média legfrissebb átalakulásáról, a kötet szerzőjének tolmácsolásában:
Tönkreteszi a kultúránkat a digitális média és az internet? Hazugságokat, féligazságokat terjeszt és elbutít? Vagy éppen ellenkezőleg, elhozza a tökéletes behálózottság, megosztott kreativitás és tudás tökéletes korszakát? Mi számít újságírásnak az interneten? A digitális jó és rossz születése provokatív könyv a média és az újságírás legújabb, 21. század eleji átalakulásáról. Fő kérdése: lehetséges, hogy a média mai forrongó állapotáért nem pusztán a technológia a felelős, hanem mi magunk? A kötet felvázolja a digitális média egy alternatív kultúrtörténetét is.

katalógustétel

Oldalak