Adatoktól a bizalomig – szubjektív körkép a májusi Kutatási Hétről

A Gazdálkodástudományi Kar már hagyománnyá vált Kutatási Hét programsorozata 2019 májusában minden eddiginél több és változatosabb témával várta az érdeklődőket. Kutatási projektek beszámolói, doktorandusz hallgatók kutatási fórumai, szakmai műhelyek, és még sok remek lehetőség a közös gondolkodásra. A kutatói közösség megerősítéséhez és egymás jobb megismeréséhez az izgalmas programok mellett az ebédszüneteknek is fontos szerep jutott. Sajnálatunkra nem lehettünk egyszerre két helyen, mindig választanunk kellett a párhuzamosan futó események bőséges kínálatából. Beszámolónk szubjektív válogatás, csupán ízelítő a Kutatási Hét programjaiból.

A Kutatási Hét egyik első programja a Vezetéstudomány folyóirat szakmai találkozója volt. A folyóirat szerkesztőbizottsága idén először díjazta a megjelent cikkek legjobbjait. A díj odaítélésekor a cikk olvasottságát, a bemutatott téma újszerűségét, módszertani és szakirodalmi megalapozottságát, illetve gyakorlati és elméleti relevanciáját értékelték a szerkesztők. A találkozón a folyóirat 2017-es évfolyamának legjobb és kiváló cikk díjakkal elismert szerzői mutatták be tanulmányukhoz végzett kutatásaik eredményét. Keszey Tamara és Zsukk János az új technológiák fogyasztói elfogadásáról, Dernóczy-Polyák Adrienn és Keller Veronika pedig a generációs különbségek figyelembevételével kialakított étkezésimagatartás-klaszterekről szóló munkájukat mutatták be. Szántó Richárd Dudás Leventével közösen írt cikkében a Nobel-díjas közgazdász, Richard Thaler által megalkotott nudge fogalmát, módszereit és kritikáit járta körül. Simay Attila és Gáti Mirkó „A fogyasztói jelenlét és a nyilvánosság iránti attitűdök vizsgálata a mobil és közösségi médiában” című cikkről szóló előadásban arra is rávilágított, mi minden változott a cikk megjelenése óta a témával kapcsolatban – például hogyan rengette meg a Cambridge Analytica botrány a felhasználók közösségi médiával szembeni bizalmát. A díjazott szerzők egyike, Varga Dávid Hongkongból jelentkezett be videókonferencián: a fintech megoldásokat kutató szerző épp a témával kapcsolatos munkán dolgozott a távol-keleti városban.

A hétfő délelőtt folytatásaként Antal Zsuzsanna tartott bemutatót az elérhető e-learning eszközökről és alkalmazási lehetőségeikről. A résztvevők megismerhették a Moodle rendszer kevésbé ismert, hasznos funkcióit, illetve olyan e-learning anyagok szerkesztésére alkalmas felületeket, mint például az ingyenesen igénybe vehető H5P. Utóbbival például interaktív videókat, játékokat, kvízeket és multimédiás tartalmakat lehet készíteni, amelyek a Moodle felületre is beágyazhatóak. A jó gyakorlatok és technológiai eszközök bemutatását követően a résztvevők az e-learning alapú oktatással kapcsolatos tapasztalataikról beszélgettek az alap- és mesterképzésben, illetve a felnőttoktatásban. Előkerültek a hallgatói igényekhez köthető benyomások is: azt a kérdést járták körül, hogyan kellene változtatni az egyetemi oktatás szerkezetén és műfaján ahhoz, hogy az jobban megfeleljen a hallgatói elvárásoknak.

Hétfő délután a Corvinuson végzett bizalomkutatásokat ismerhették meg az érdeklődők. A szakmai műhelybeszélgetésen öt kutató beszélt saját kutatásairól. Gelei Andrea előadásában a bizalom és a bizalomraméltóság közötti különbségeket ismertette egy közelmúltban végzett kísérleti vizsgálatuk alapján, majd Dobos Imrével közösen írt, idén megjelent könyvüket mutatta be a vendégeknek. A szakmai műhelybeszélgetésben részt vett a könyvet gondozó Typotex Kiadó képviselője is, aki a vendégek figyelmébe ajánlotta a kiadónál elérhető elektronikus és fizikai megjelenés lehetőségeit. Kováts Gergely a bizalom felsőoktatásban betöltött szerepéről beszélt, illetve bemutatta az Educatio folyóirat bizalommal foglalkozó számának tanulmányait, amelynek szerzői közül többen is részt vettek a műhelybeszélgetésben.

Sass Judit és Bodnár Éva a szervezeti bizalmi klímát vizsgálták iskolákban, vagyis azt a megbízhatóságra, igazságosságra és nyitottságra vonatkozó szervezeti hitrendszert, amely alapvetően meghatározza, hogyan osztanak meg egymással információkat, és hogyan kooperálnak egymással a tanárok, a diákok és a szülők. Katona Márton és Rosta Miklós a bizalmat más kontextusban vizsgálták: előadásukban azt mutatták be, milyen szintjei vannak az „önkormányzati bizalompiramisnak”, és hogyan tud együttműködni az önkormányzat és az állampolgárok közössége a kooperatív közszolgáltatások létrehozásában. Golovics József előadásában szintén az intézményekkel szembeni bizalom következményeit tárta fel: arra világított rá, hogy a rosszul működő társadalmi intézményekkel szembeni alacsony bizalmi szint hogyan függ össze az elvándorlással.

A hétfői nap zárásaként a látogatók egy fontos kutatási és megvalósítási projekt sok érintettjét összehozó eseményén vehettek részt. Egyetemünk is partnere annak a hároméves, nemzetközi konzorciumi együttműködésnek, amelyet Zugló önkormányzata vezet, és amely fenntartható kerékpáros ökoturizmus fejlesztését célozza több helyen – Budapesten a Rákos-patak völgyében. Mások mellett Pataki György, Kiss Kornélia és Kiss Veronika vettek részt abban a szakmai előkészítő munkában, amelynek célja egy ökoturisztikai stratégiai útmutató elkészítése volt. Ez alapján készíthetik majd el saját stratégiájukat a magyar és nemzetközi résztvevők. Az esemény sokszínű közönséget vonzott: az egyetemi kutatókon kívül jelen voltak a civil társadalom képviselői, az önkormányzatok munkatársai, a kerékpáros egyesületek és az infrastruktúra fenntartásáért felelős szervezetek vezetői, illetve sok más érdeklődő is. A projekt eddigi eredményeiről és további terveiről külön is beszámolunk majd a Corvinus Kioszk szeptemberi számában.

A Kutatási Hét egész ideje alatt, így kedd délután is tartott a Gazdálkodástani Doktori Iskola kutatási fóruma, ahol a doktori képzésbe nemrég felvételt nyert elsős hallgatók mutathatták be munkaközi eredményeiket és kutatási terveiket. A Vezetéstudományi Intézet doktorandusz hallgatói igazán jövőorientált témákat választottak doktori kutatásukhoz: a 21. század „okos városainak” technológiai és társadalmi feltételeiről, az emberek és robotok munkahelyi együttműködésének egyre aktuálisabbá váló kérdéseiről, illetve a távol-keleti és konfuciánus menedzsment átvehető tanulságairól hallhattak a kedd délutáni esemény látogatói. A kutatási fórum azonban nem csak a betérő vendégek számára tartogatott érdekességeket: a Doktori Iskola vezetése a doktoranduszoknak is értékes visszajelzési és inspirációs alkalmat teremtett a rendezvénnyel.

Csütörtökön egész napos eseményként jelentkezett a Corvinus Fintech Center workshopja. A délutáni szekcióban a bankok jövőjét meghatározó fintech trendekről számoltak be a központ munkatársai és céges partnerei Trinh Anh Tuan moderálásával. Az előadásokból kiderült, hogy a bankok nagy része túlélési stratégiát követ, igyekszik megfelelni a gyorsan változó, rövid távú compliance elvárásoknak. Ehelyett azonban inkább a jövőre kellene készülniük: a generációk igényei közötti különbségek egyelőre inkább HR-oldalon jelentenek problémákat számukra, de hamarosan az ügyfél-oldalon is szembesülni fognak ezzel. A bankoknak meg kellene tanulniuk, hogy mi az az ügyfélélmény, amelyet a felhasználók a nagy tech-cégektől kapnak, és ehhez kellene közeledniük – bár ma még az emberiség vagyonának nagy része a baby boomer és az X-generáció kezében van, ez a következő évtizedekben meg fog változni. A jövő kulcsa egyfelől a környezeti tudatosságot támogató termékekben, a hit- és meggyőződésalapú megtakarításokban lehet, másfelől az ügyfelekről gyűjtött hatalmas mennyiségű adat alapján elvégzett profilozásban. A műhelybeszélgetés több előadója kiemelte, hogy a keresés üzemmód helyett egyre nagyobb teret nyer a különböző informatikai rendszerek ajánlás üzemmódja, egyre inkább ezt várják és ezt használják a fogyasztók. Az ügyfelekről gyűjtött adatokban is hatalmas potenciált láttak a résztvevők: az ezek alapján kialakított pontos profilok segítségével teljesen személyre szabott ajánlatokat tehetnek majd számukra.

A Kutatási Hét programjának hagyományos zárása a Kari Kutatási Bizottság „kutatási kibeszélőshowja” volt. Az esemény első felében Havran Dániel kutatási igazgató mutatta be a G-Kar kutatási teljesítményét számokban. Nem csupán az egyes intézetek és szerzői körök publikációs outputját ismerhettük meg, de a felsőoktatási rangsorokban más benchmark intézmények teljesítményével is összevethettük eredményeinket. A magas minőségű hazai és nemzetközi publikációkban megjelentetett kutatások jelentősége felértékelődött az Egyetem által kitűzött új stratégiai célok miatt. A konkrét számok megismerése így nemcsak a jelenről alkotott pontosabb helyzetértékelés miatt fontos, de a víziók felé vezető út megtervezéséhez is elengedhetetlen. Az esemény második felében az átfogó kari kutatási témák némelyikét, a digitalizáció és a fenntarthatóság ernyőtémákat tekintették át a résztvevők. A beszélgetések célja az volt, hogy a vendégek azonosítsák a témákat mozgató legfontosabb trendeket, és végiggondolják, milyen szcenáriók várhatóak ezek mentén, milyen lehetséges kutatási irányok bontakozhatnak ki ezekből.

A Kutatási Hét legfontosabb eredménye a számtalan érdekes és szakmailag inspiráló program mellett idén is az volt, hogy sikerült egymáshoz közelebb hoznia a kutatómunka iránt elkötelezett kari és egyetemi kollégákat. Az igazi közösségérzet kialakításában pedig fontos szerep jutott a pénteki zárófogadás során a finomságok felett folytatott néhány kötetlenebb beszélgetésnek is.

Baksa Máté