Kis könyvtártörténet
Az 1948. évi LVII. törvény létrehozta a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet és annak könyvtárát. Az Egyetem könyvtári ellátására nagy múltú, akkor megszüntetett intézmények állományait rendelték. Az új könyvtár gyűjteményének alapját képezte az egykori Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Könyvtára kb. 70 000 kötetes, rendkívül értékes, közgazdasági szakkönyvtári állománya, a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar Könyvtára 25 000 kötete és a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági kari könyvtárának mintegy 10 000 kötete. Navratil Ákos (1875-1952), Heller Farkas (1877-1955) és más professzorok magánkönyvtárai szintén a Könyvtár tulajdonába kerültek, amelyekkel 200 000 kötetes induló állománnyal kezdhetett az új egyetem könyvtára az akkori alapvető tananyag és szakirodalom gyűjtésébe.
Az Egyetem és Könyvtára 1950-ben költözhetett az Ybl Miklós által tervezett és a háború után újjáépített Fővám (akkor Dimitrov) téri palotába. 1951. szeptember 8-án a Könyvtár a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit. A Fővám palota 2. emeletén, 300 személyes Olvasóterme akkor az ország egyik legszebb és legnagyobb szakolvasója volt. A Könyvtár minden tekintetben lendületes fejlődésnek indult, hamarosan az ország legrangosabb könyvtárai között tartották számon. Elsőként hozott létre a központi könyvtár és a tanszéki könyvtárak között koordinált hálózatot és szakirodalmi kiadványainak útra bocsátásával jelentős szerepet vállalt az egyetemi oktató- és nevelőmunkában is.
A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem 1953 tavaszán felvette Karl Marx (1818-1883) nevét, így a könyvtár Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtáraként működött tovább. 1955-ben a Közgazdasági Dokumentációs Központ feladatainak és munkatársainak zömét is a Könyvtár vette át. Az MKKE Központi Könyvtára 1957 júliusától, az Országos Könyvtárügyi Tanács határozata alapján, a közgazdaságtudomány országos alapkönyvtárának feladatait is ellátta. Ennek értelmében egészültek ki feladatai a továbbiakban az egyetemi oktatás minél hatékonyabb elősegítése mellett, a közgazdaságtudomány irodalmának teljesség igényével történő gyűjtésével is. Az 1960-as éveket a könyvtári szolgáltatások nagyarányú fejlődése jellemezte és ezzel párhuzamosan megnőtt az olvasói forgalom is. 1974-ben a közgazdaságtudomány információs szakközpontjaként került az Egyetemi könyvtárak regiszterébe.
1983 februárjától az egykori Református Gimnázium épületében (Közraktár utca 18-22. sz. alatt, a Zsil utca és Kinizsi utca által határolt háztömb) fogadta az olvasókat a Könyvtár, mely egyidejűleg 500 főnek nyújtott olvasási és kutatási lehetőséget. Szabadpolcon 50 000 kötetnyi könyv és mintegy 1000 kurrens folyóiratcím várta az olvasókat, a teljes állomány nagysága pedig meghaladta az 500 000 könyvtári egységet. A Könyvtár számítógépekkel való ellátása a nyolcvanas években kezdődött, 1989-től fokozatosan vette át az online katalógus az olvasók tájékoztatását. 1994-től számítógépes integrált könyvtári rendszer és online lekérdezhető adatbázisok segítik az információhoz való hozzáférést.
2000. január 1-től az Egyetem integrálódott az Államigazgatási Főiskolával, ennek értelmében a Könyvtár neve is megváltozott: a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Egyetemi Központi Könyvtár (BKÁE EKK) nevet 2004 szeptemberéig viselte intézményünk.
2004. szeptember 1-től az Egyetem a Szent István Egyetem (SZIE) 3 karával – Élelmiszertudományi Kar, Kertészettudományi Kar, Tájépítészeti Kar – egészült ki, s a Könyvtár is új néven kezdte a tanévet. A Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára a Magyar Kulturális Szövetség alapító tagja, valamint tagja a Magyar Adatbázisforgalmazók Szövetségének, a Magyar Országos Közös Katalógus Egyesületnek. 
Teljes jogú tagsággal bír az Európai Üzleti Felsőoktatás Könyvtárigazgatói Csoportjában (EBSLG - European Business Schools Librarians' Group). A Könyvtár az OECD letéti könyvtára.
2007 szeptembere óta Közraktár utca 4-6. alatti új oktatási épületben megváltozott környezetben és átalakult szolgáltatásokkal működik.
A Központi Könyvtár történetére vonatkozó irodalom: