Az élet ára – a Weiss Manfréd-család története Ipartörténet – családtörténet – társadalomtörténet


Katona Zsuzsa dokumentumfilmjének májusban lesz a bemutatója, ebből az alkalomból kérdeztük a filmrendezőnőt és a BCE menedzsmenttörténeti kutatócsoportjának tagját.

A Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetében a Dobák Miklós vezetésével működő kutatócsoport egy 3 éves OTKA kutatás keretében 2012-ben kezdte a magyar vezetés- és szervezéstudomány történetének feldolgozását. A menedzsmenttörténeti kutatásokból konferenciát szerveztek és háromkötetes sorozat is született. Történészek, közgazdászok segítségével és természetesen hallgatók bevonásával végezték a kutatást. A kutatócsoport több mint száz év szakirodalmát tekintette át, a kiegyezést megelőző ipartörvényektől a szocialista nagyvállalatok gyakorlatáig. Természetesen a szakirodalom összefoglalásával kezdték a kutatómunkát, interjúztak és levéltári kutatásokat folytattak, nemcsak itthon, hanem külföldön is.

Vaszkun Balázs, a kutatócsoport tagja.

Milyen célokkal, kérdésekkel indult az Egyetemen a menedzsmenttörténeti kutatás?
Oktatási céllal indítottuk a kutatást, egy olyan tárgy kialakítását tervezve, amely a gondolkodó ember általános világlátásának alakításához járul hozzá. Az ilyen típusú ismeretbővítés nagyon fontos ahhoz, hogy ne szakbarbárokat képezzünk, hanem széles látókörű majdani döntéshozókat.
A kutatás ennek a tárgynak a tananyagához járult hozzá, ugyanakkor kerestük azokat a jó gyakorlatokat a mi gazdasági múltunkban, amelyek segíthetnek a sikeres vállalatok jobb megértéséhez, olyan vállalati és vezetői példákat gyűjtve a múltból, amelyekre ma is felnézhetünk, amelyekből ma is inspirálódhatunk.

A ma gazdasági vezetői számára mit adhat a menedzsmenttörténet, milyen tudásokat?
Amikor ma gazdasági vezetők összeülnek, akkor nem azzal foglalkoznak, hogy aznap milyen cash-flow kimutatást láttak. Hogyha valaki ma gazdasági vezetők körébe kíván tartozni, akkor olyan témákban kell otthonosan mozognia, mint a művészet, a történelem. Legutóbb, amikor egy fórumon gazdasági vezetőkkel ültem együtt, egy történész előadása után a magyar-francia kapcsolatok történetéről folyt a beszélgetés.

Önt mi érdekli a Weiss Manfréd-család történetében, miért lehet érdekes az ő történetük a kutató számára?
Számomra azért érdekes, mert – ahogyan minden más vállalat története – illusztrálja az adott korszak legfontosabb társadalmi és gazdasági fejleményeit. A történelmi szemléletű kutatás kontextusba helyezi az adott cég történetét, az ott született döntéseket. Megértjük az akkori vezető lépéseit, amelyekkel befolyásolta a cég későbbi életét, pályafutását.

Lehet-e bármilyen utóélete a többszörösen megszakított társadalmi fejlődésben az olyan életműnek, mint amit a Weiss Manfréd-család hozott létre?
Ez a legnehezebb kérdés, a kontinuitás kérdése.
A történelmet, a menedzsmenttörténetet is éppen azért tanulmányozzuk, hogy megértsük a jelent és következtetni tudjunk a jövőre vonatkozóan. Ennek a családnak a neve az ipartörténelemben nem süllyedt el, a magyar hétköznapokban azonban igen, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy maga a történet kevesebbet érne. Minden életmű fontos, ami azt bizonyítja: Magyarországról is lehet sikeres vállalkozást építeni.

Katona Zsuzsa, filmrendező

Több évtizedes pályáján számos dokumentumfilmet forgatott, miért találta érdekesnek és fontosnak a Weiss Manfréd-család történetét? Önt miért érdekelte ez a sztori?
Nagyon érdekelnek a magyar történelemnek azok az eseményei, amelyek több szempontból világítják meg a múltunkat. Úgy gondolom, történelmi önismeret nélkül nincs nemzeti identitás. A magyarországi zsidó asszimiláció régóta érdekel, és amikor elolvastam Szegedy-Maszák Marianne: Csókolom a kezét című memoárját a saját családjáról (Weiss Manfréd volt a dédapja, Weiss Marianne a nagyanyja, Kornfeld Hanna az édesanyja), úgy éreztem, ez a család olyan sokat tett a magyar iparért, kultúráért, társadalomért és olyan érdekes a sorsa – nem problémamentes persze – hogy filmre kívánkozik! Nem utolsó sorban Weiss Manfréd és Chorin Ferenc tevékenységét igazából alig kutatták történészek. Tehát egy érdekes, feltáratlan területnek ígérkezett. Dokumentumfilmes szempontból meg különösen.

Én még emlékszem, amikor gyerekkoromban a fürdőszobánkban egy Weiss Manfréd gázmelegítő működött… Ez persze többévtizedes tárgyi emlékfoszlány, de mit gondol, van-e ma a család életművének bármilyen utóélete?  
Szerintem nincs olyan család, akinek a háztartásában nem volt vagy még esetleg ma is ne lenne valami tárgy a Weiss Manfréd Művekből. Én is találtam a szüleimtől örökölt edények között WMM feliratú bögréket. A magyar ipartörténet egyedülálló zsenije volt Weiss Manfréd, de erre hajlamos a társadalom kevésbé emlékezni, mivel a rendszerváltás előtti majd’ 60 évben csak egy gátlástalan kapitalistát láttak benne. Pedig ez a család hihetetlen módon meghatározta és alakította a XX. század első felének gazdasági, politikai, társadalmi fejlődését és szerkezetét. Ezt nem árt megismerni, ha tisztán akarjuk látni ezt a történelmi korszakot.

Tervez-e más, hasonló témában filmet?
A történelmi dokumentumfilmek érdekelnek elsősorban. Ilyen típusú filmeket készítek 2010 óta. A két világháború közötti időszakról ez a 4. dokumentumfilmem. A Weiss Manfréd-család történetén kívül A Herceg, A Nap belülről süt és a Katonatörténet című filmekben foglalkoztam a Horthy-korszakkal. (Az Esterházy család, a paraszt kispolgár és a zsidó nagyburzsoázia szemszögéből.) Most egy másik korszak, a Kádár-korszak került a fókuszba előttem egy bizonyos szempontból. De többet erről nem szeretnék még elárulni.

Mi volt az Ön számára legérdekesebb információ, amivel a forgatás, anyaggyűjtés közben találkozott?
A legérdekesebb talán éppen az volt, hogy „mi volt az Élet ára” a Weiss-Chorin-Kornfeld-család számára a Holocaust idején. Hogyan és miért adták át az SS-nek a teljes vagyonukat, hogyan lettek megzsarolva és hogyan menekültek meg – főként Chorin Ferencnek köszönhetően. Persze emögött ott volt az a hatalmas vagyon is, amit elsősorban Weiss Manfréd jóformán a semmiből teremtett meg a XX. század elején. Viszont a legtanulságosabb a munka során az volt számomra, hogy hogyan és miként működik egy gazdasági-politikai hatalmi elit és milyen törvényszerűségek mozgatják a vezetőiket? Ez tökéletesen tetten érhető ennek a családnak a történetében.