A Vezetéstudomány című lap a napokban új arculattal jelentkezik. Ebből az alkalomból kérdeztük a tervezőt, egyetemünk oktatóját, Cosovan Attilát, valamint a lap főszerkesztőjét Primecz Henriettet.

A több nemzetközi díjjal kitüntetett tervező és Egyetemünk oktatója, Cosovan Attila  a nevével fémjelzett oktatási és tervezési módszert, a designkommunikációt olyan kapcsolatteremtési szemléletnek definiálja, amely hídként jelenik meg a különböző diszciplínák és diskurzusok, a társadalom és a gazdaság jelenségei között.

Mit jelent pontosan a designkommunikáció kifejezés?
A designkommunikáció tervezői/alkotói szemlélet, filozófia és módszer, amely a következőképpen értendő: a fejlesztésbe integrált kommunikáció – lokális know-how globális hatásfokkal.
A design: tervezőművészet, kreatív tervezés, alkotói magatartás. Ehhez társul a kommunikáció: a tervezői, alkotói, kreatív kapcsolatteremtés, az önreflexió, az interhumánus fenomén szintjén. Így tehát a designkommunikáció egy olyan kapcsolatteremtési szemléletet képvisel, amely hídként jelenik meg a különböző diszciplínák és diskurzusok, a társadalom és a gazdaság jelenségei között. Inter- és transzdiszciplináris és interprofesszionális módszerével valós idejű kapcsolatot lehet teremteni oktatás, kutatás és vállalkozás között.

Miben különbözik a designkommunikáció a design thinking-től?
A design thinking módszertana elsősorban arra fókuszál, hogy mit akarunk elérni, és azt hogyan tudjuk a legkreatívabban megtenni. Cél- és sikerorientált. Mivel alapvetően az emberi gondolkodás lehetőségének paradigmájára épít, ezért általában egy nagyon fontos állapotot figyelmen kívül hagy: nem figyel azokra a nyugvóponton lévő kapcsolatteremtési jellemzőkkel bíró elemekre, információkra és kódokra, amelyek az észlelés második, harmadik vagy még mélyebb rétegeiben helyezkednek el. A gondolkodás racionalizál, a kommunikáció érzékenyít – képessé tesz a gondolkodás nélküli kapcsolatteremtésre is.
Hogy jobban megértsük: a gondolkodás kifejezetten emberi jellemző, a kommunikáció pedig univerzális, emberen túlmutató jelenség. Például, ha egysejtűekről elmélkedünk, itt nem beszélhetünk gondolkodásról?!? Kommunikációról viszont igen. De ha tovább megyünk és az univerzum többi alkotóelemét vizsgáljuk, akár az élettelen közeget is; ott ugye szintén nem beszélhetünk gondolkodásról?!? És kommunikációról? Arról talán igen!

Hogyan tudta alkalmazni ezt a szemléletet a Vezetéstudomány folyóirat új arculatának tervezésénél?
A V és az Y két olyan betű (absztrakt jel), amely ezt az összetett szót közre zárja, ráadásul mindkét betű képileg illusztrálja magát a szó jelentését. A VEZETŐI és a TUDOMÁNYOS világ vizuálisan értelmezhető esszenciáját képviseli. Az iránymutató háromszögek (VY) kiegészítéseként a háttérben megjelennek ezek „ellen”súly-pontjai, amely a mai kortárs vezetői kultúrát szimbolizálja. A középre tartó „V” betű a vezetői döntés felelősségének és lehetőségének kérdésfelvetését analizálja, az arany középút állandóságát sugallja. Az „Y” a választható döntésekről és lehetőségekről, a szabad akaratról szól, az út, mely elér valahova, de aztán szétágazva folytatódik…

A Vezetéstudomány főszerkesztőjétől, Primecz Henriettől azt kérdeztük, hogy a formai megújuláson kívül terveznek-e tartalmi újításokat a lapban.
Idén a Vezetéstudomány című lap 48. évfolyama jelenik meg, ami azt jelenti, hogy egy nagy hagyománnyal rendelkező lapról van szó. Ezek alatt az évek alatt kialakultak olyan szakmai elvárások, amelyeket nem lehet megkérdőjelezni. A hagyományokra építve, ugyanakkor a mai olvasókhoz szeretnénk szólni. A hagyományok és modernitás összhangját szolgálja a lap tartalmi és formai megújulása.
Szeretnénk a hazai szakmai közönség számára friss és releváns gazdálkodástudományi cikkeket megjelentetni. Ennek érdekében szerzőinket támogatjuk legalább két anonim bírálattal, amelyek végső célja, hogy jól olvasható, magas minőségű tudományos cikkek szülessenek. Kifejezetten fontosnak tartjuk és el is várjuk, hogy a legfrissebb nemzetközi és hazai irodalomra építsenek, hivatkozzanak a szerzők. Végül – de nem utolsó sorban – minden szerkesztő és a legtöbb bíráló nagyon szigorú módszertani kérdésekben: csak olyan cikkek jelenhetnek meg, amelyek adekvát és megbízható módszertannal dolgoznak, valódi kutatást tartalmaznak.
Az empirikus kutatást bemutató munkák mellett elméleti áttekintő (review típusú) cikkeket is várunk, hiszen ezek is fontos részét képezik tudományos diskurzusainknak. A Vezetéstudomány évente kétszer angol különszámmal jelentkezik. Az ezekben megjelenő cikkek részben nemzetközi bírálati folyamaton mennek keresztül, azaz külföldi szakértő bírálók mércéjének is meg kell felelniük.
Ennek hatására nőtt az elutasítási arányunk, ami nem cél, viszont szokásos velejárója az ilyen minőségemelő törekvéseknek. Minden leendő szerzőt arra biztatunk, hogy bátran küldje hozzánk cikkét, a bírálati és szerkesztési folyamatban végig támogatni fogjuk, és magas színvonalú lapban jelenhet meg az írása. Hiszen Magyarországon a Vezetéstudomány az a tudományos lap, amely a gazdálkodás területén a legismertebb, legelfogadottabb vezető szaklap.

Mit ajánlana, milyen érdekes témákat a következő számból?
A következő szám angol nyelvű: Szukits Ágnes a menedzsmentkontroll-rendszerekről, Somosi Ágnes és Kolos Krisztina a szolgáltatás-kivezetés gazdasági és pszichológiai költségeiről, és Lőrinc Noémi pedig Magyarország autóiparáról ír többek között.

(Primecz Henriett főszerkesztő, Aranyossy Márta, Csillag Sára, Demeter Kriszta, Havran Dániel, Keszey Tamara, Kő Andrea szerkesztők, Milassin Anda Nóra szerkesztőségi titkár)

A Vezetéstudomány folyóiratban megjelent cikkek elérhetők a Corvinus Kutatások repozitóriumban.