A Budapesti Corvinus Egyetem 2017-ben alakult MMI Turizmus Továbbképző és Kutatóközpontja, és az immár 80 éves múltra visszatekintő KTI Közlekedéstudományi Intézet közös konferenciát szervezett Pálfalvi József, a BCE címzetes egyetemi tanára tiszteletére. A szakmai-tudományos konferencia fő témái a közlekedés és turizmus kapcsolatrendszere, a közlekedésgazdaságtan, valamint a közlekedéspolitika volt.

Az Egyetemen rendezett konferencia nyitóülésén köszöntötték az idén 70 esztendős Pálfalvi Józsefet, a KTI nyugalmazott tudományos tanácsadóját, korábbi tudományos igazgatóját, a BCE címzetes egyetemi tanárát. Egy fél évszázadot felölelő barátság emlékeit Mészáros Tamás, a BCE rector emeritusa, a közlekedési kutatásokkal töltött évtizedeket pedig Ruppert László, a KTI nyugalmazott ügyvezetője, volt közlekedési helyettes államtitkár idézte fel a laudációjában. A résztvevők megismerkedhettek Pálfalvi József fontosabb szakmai és tudományos eredményeivel, többek között a középtávú tervezéssel kapcsolatos új módszertani megoldásokkal az 1970-es és 1980-as évekből, az Európai Unió közlekedéspolitikájával összhangban végzett hazai stratégiaalkotással az ezredforduló időszakából, valamint a közlekedéstan egyetemi oktatásához kapcsolódó tananyagfejlesztéssel az utóbbi két évtizedből. Megnyitó előadást tartott Fleischer Tamás (MTA KRTK VKI), aki a közlekedés és a turizmus kapcsolatrendszerét budapesti példákkal, „jó” és „rossz” gyakorlatokkal illusztrálva mutatta be, valamint Molnár Éva (az ENSZ-EGB korábbi közlekedési igazgatója), aki a közlekedéspolitika jövőbeli kihívásait globális összefüggésben vázolta. Az ülés zárásaként Pálfalvi József a pályáját segítő egykori tanárainak és kollégáinak mondott köszönetet. A nap folyamán három szekcióban hangzottak el előadások és folytak panelbeszélgetések:

• Jászberényi Melinda (BCE) vezetésével a közlekedés és turizmus kapcsolatrendszere került terítékre: az innovatív közlekedési múzeumok világa, a szállodahajó-turizmus hazai potenciálja Budapesttől délre, a kirándulóhajók szolgáltatási színvonala, és az utaselégedettség, valamint a kisvasutak keresletének turizmussal összefüggő tényezői. A szekció előadásai a Turizmus Bulletin 2018/1. számában lesznek olvashatók.
• Molnár Éva koordinálásával vitatták meg például a megosztásalapú gazdaság közlekedési vonatkozásait, a tömegközlekedési zsúfoltság mikroökonómiáját, a közlekedés digitalizációját, a személyszállítási közszolgáltatások versenyeztetésének helyzetét, ill. a forgalomterelések (gazdasági) hatékonyságát a gyorsforgalmi utakon. Számos hozzászólást, élénk vitát generált az autonóm járművek torlódásának kérdése, valamint a tömegközlekedési beruházások fenntarthatóságának dilemmája: érdemes-e egy városnak több évtizedre elköteleznie magát a kötött pályás közlekedés mellett?
• A térségi közlekedés volt a témája a nap utolsó szekciójának, amelynek elnöki feladatait Ruppert László látta el. Szó esett a térségi közlekedés szervezeti formáiról, például a falubuszok rendszerének integrálhatóságáról, a „közlekedési kirekesztettség” magyarországi megnyilvánulásáról, az intermodális központok szerepéről, az utazásmegosztás egy hazai példájáról, valamint a Közép-Európában is fejlődő „airport city” koncepcióról, és gyakorlati megvalósításának eseteiről.

Több hozzászóló mellett zárszavában Pálfalvi József is arra utalt, hogy a rendezvényt kísérő érdeklődés a meghirdetett témák (közlekedésgazdaságtan, közlekedéspolitika, közlekedés és turizmus) megvitatása iránti egyértelmű igényt jelez. A KTI és a BCE képviselői is egyetértettek, hogy erre az Utazás a tudományban konferencia rendszeres megszervezése lehet a helyes válasz.