Az IT gyors fejlődése és erőteljes térnyerése egy olyan digitális forradalmat vetít elő, melynek járulékos vonzata az üzleti szférában is egyre inkább megjelenő paradigmaváltás. E trend globálisan a sharing economy jelenségében összpontosul, mely ideológián egyes cégek már túl is mutatnak sikertörténetük során. A budapesti taxis piacot is jelentős változások jellemzik az utóbbi években. A kezdetben állandóvá vált árverseny végét a 2013-as fővárosi taxis rendelet jelentette, mely minden inkumbensre egyenrangúan érvényes a mai napig. 2014 év végén azonban egy olyan új piaci szereplő jelent meg, mely teremtő rombolással forgatott meg világszinten egyes piacokat – az Uber.

Írásom célja az volt, hogy átfogó képet adjak a budapesti taxis piacról, a taxi társaságok és az új belépő jellemzőiről, üzleti modelljéről. Kutatási kérdésemben a fókusz az inkumbensek, konkrétan a City Taxi válaszreakciójában áll. Arra kerestem a választ, hogy ha az új piaci belépőre regulációs intézkedés nem vonatkozik jövőben, akkor a társaságok esetében lehetséges-e az innovációval lépést tartó válaszreakciót adni. Ha igen, egy ilyen erősen szabályozott piacon, e válaszreakciók milyen alapvető újragondolást igénylő defenzív stratégiában összpontosulnak. Továbbá, lehetséges-e a védekező taktika alkalmazásával a megszakító innovátor versenyelőnyét csökkenteni, esetleg túlteljesíteni azon.
Az IT - gyors fejlődése és az új technológiák létrejötte mellett -, új üzleti modelleket is hozott létre, támogatott. A 2008-as válság e folyamatokat felerősítette, globálisan megváltoztak a fogyasztói igények, s eddig nem ismert új, paradigmaváltó trendek alakultak ki a piacon.  Egyik ilyen népszerű tremd a sharing economy, mely számos sikertörténet alapja.  A megosztáson alapuló gazdasági modell lényege a kihasználatlan kapacitások kiaknázása, az erőforrások hatékonyabb felhasználása, a tulajdon megosztása egy olyan digitális platformon keresztül, mely transzparensen koordinálja a felek közti interakciókat. A sharing economy alapvető ideájától, steril definíciójától azonban különböző inputok és ösztönzők miatt eltérhetnek a vállalatok. Idővel ezen alapelvek módosulhatnak, illetve a hagyományos és a „sharing” vállalatok közt elmosódhatnak a korábban kiéleződött határok.

A sharing economy elméleti keretében értelmeztem az Ubert, vizsgáltam, hogy helyezkedik el. Az Uber esetén az innováció csupán a digitális platformban és az IT-vezérelt működésben áll, s e platform miatt - más taxis társaságokhoz hasonlóan - megjelenik a profitmotívum. Ez azzal magyarázható, hogy az Uber tevékenysége, a sofőrök esetén is, olyan bevételeket képez, melyek fedezik a határköltség és a felmerülő amortizáció összegét. Sőt, nemhogy csak fedezik, hanem jóval nagyobb megtérülést képesek eredményezni. Ez pedig annak az eredménye, hogy az Uber működése lényegében profitorientált. Azaz, a piacon szereplés és terjeszkedés motivációja nem tér el a tradicionális vállalatokétól; így a különbség csupán az Uber által használt IT-platform, mely az innovációt is jelenti. A sofőrök esetén lényegében ugyanaz az üzleti tevékenység, mint a taxisoknál, mivel alapvetően megélhetés céljából végzik ezt. Az üzleti tevékenység tehát megegyezik a két vállalat esetén, míg a piaci versenyben azonosított helyzetük eltérő. Mindez abban áll, hogy az Uber kikerüli az inkumbensekre vonatkozó szigorú, regulációs megkötéseket, melyek korlátot szabnak az árversenyben és egyéb formai kritériumokban.

A reguláció hatásmechanizmusa közé sorolható a csalók kiszűrése, a nagyobb arányú adóbevallás, illetve az is, hogy a tőkeerősebb cégekhez tereli a szabadúszó magánvállalkozókat. E jelenség piacfehéredést okozott, melynek következtében a piacvezető társaságoknál az utóbbi két évben jelentős növekedés volt megfigyelhető árbevételüket illetően. A globális méretű, volumenben jelentősen nagyobb Uber üzleti tevékenysége tehát megegyezik a City Taxiéval, mely kizárólag lokális piacon működő fuvarszervező szövetkezet. A regulációs aszimmetria és az abból adódó rugalmas árazás tehát legitim módon váltott ki a taxisokból ellenreakciót a szabályozási intézmény és az új belépő ellen.

Azonban, a City Taxi védekező stratégiája során nem az árazási különbségekre és jogi eltérésekre kell központosítani, hanem a piaci versenyre és a reguláció korlátain belül értelmezett lehetőségekre. Úgy vélem, erre igen jó példaként szolgál, mint vállalkozói, mind pedig szabályozói intézményi oldalról az Észtorságban indítványozott megállapodás. Azaz, a változásokra és technológia vezérelt innovációkra nyitottnak kell lennünk minden szinten, együttműködve kell lokálisan megoldani az adózási és jogi problémákat.

A piacközpontú alternatív megoldások ismertetése mellett, megkíséreltem egy defenzív stratégia megalkotását,  a két évvel ezelőtti kontextusban a City Taxi számára hasznos lehetett volna annak tekintetében, hogy felvegye a versenyt az Uberrel, esetleg túlteljesítsen azon, adott megkötések mellett. Itt egy hibrid, kombinált védekező stratégiát fogalmaztam meg, mely a megszakító innovátoron való túlteljesítés és az önmegszakító innováció taktikáinak átvételéből adódott. Ennek része lehet az IT-szolgáltatások erőteljes fejlesztése és a főtevékenységet kiegészítő szolgáltatások keresése. Összességében úgy vélem, a vizsgált társaság esetén, e digitális korban, illetve jelen piaci kondíciók mellett továbbra is érdemes az IT befektetésekre és az online platformos üzleti modellre, ezek fejlesztésére fókuszálni. Azonban, szem előtt kell tartani azt is, hogy minden innováció a regulációs megkötéseken belül lesz csak értelmezhető.

Losonczi Réka