Egyetemtörténet epizódokban: a talár

Az egyetemi díszöltözetek közül, talán a talár a leginkább ismert széles körben, amelyet az egyetemi vezetők, mindenek előtt a rektor és a dékánok, illetve az avatandó doktorok hordanak tanévnyitó, tanévzáró vagy doktoravatás alkalmával. Lehet mondani: a talár az egyetemekkel egyidős, eredete a középkorba nyúlik vissza, amikor még a ruha tette az embert. Vagyis pusztán a viseletből meg lehetett állapítani, hogy ki melyik társadalmi csoporthoz vagy foglalkozási körhöz tartozik. Magyarországon az újkorban a Nagyszombati Egyetem (1635) kezdtek talárokat használni, amelyek mintája – az universitas kötődésének megfelelően – a jezsuita rendi ruha volt. Ezért aztán a jezsuita rend feloszlatását (1773) követően, a Helytartótanács kifejezetten tiltotta (1785) ezeknek az egyházias jellegű öltözeteknek a viselését. (A Hittudományi kar azonban, érthetően ragaszkodott volna a régi talárokhoz.) Új díszruhák készítésére nem volt igény, ezért aztán, a 19. második felétől a díszmagyar vált elfogadott ünnepi öltözetté a hazai egyetemeken. Éppen ezért, kissé meglepő, hogy az 1920-ban alakult Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Karon – nem a már megszokott díszmagyart vették át – hanem új talárt készíttettek a dékánnak, valamint a szakosztályok vezetőinek. A dékáni talár a köpeny formát, ötvözte magyaros (zsinóros) motívumokkal, a kötény rész a bencések rendi ruhájára emlékeztet, mindez úgynevezett Bocskai-sapkával kiegészítve. Sajnos a készítés körülményeiről, a pontos szabászati mintáról nincs tudomásunk, csupán néhány darab korabeli fotó alapján alkothatunk képet a közgazdasági kar talárjairól. Ez az öltözet, akárcsak a dékáni lánc, az 1934. évi egyetemi integrációnak „esett áldozatul”. A József Műegyetemen, ahogy fent olvasható, nem használtak talárt ebben az időben, ezért minden újonnan becsatlakozott intézmény, így a Közgazdaságtudományi Kar is kénytelen volt megválni a díszöltözetektől. Az 1930-as évek közepén úgy rendelkezett a kar, hogy a talárok közül egyet a „titkár őrizzen meg” az útókor számára a többi anyagot pedig jutányos áron a kari tisztviselők rendelkezésére bocsátották. Sajnos a pro futuro eltett darabnak nyoma veszett. A második világháború végéig tehát a Közgazdaságtudományi Karon is a díszmagyar lett az ünnepi öltözet, 1945 után az öltöny, egészen a rendszerváltoztatás koráig. Az 1990-es évek elején, Andorka Rudolf rektorsága idején készíttetett az egyetem új talárokat, amelyek a BCE megalakulásig voltak használatban. A ma is látható talárok a Corvinus-szal egyidősek, 16 évesek… A talárt viselők köre kibővült: a rektor, a dékánok és az avatandó doktorok mellett, a rektorhelyettesek, a kancellár, sőt a diplomázó hallgatók is egyetemi díszruhát öltenek.

Zsidi Vilmos, levéltárvezető