Az első SzocioAlumni, a Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézete által szervezett új előadás-sorozat nyitó alkalma 2017. március 13-án este 7 órától került megrendezésre. Az Intézet a Corvinuson végzett egykori szociológus, közgazdász-szociológus hallgatókat hívja meg, hogy életpályájukról, éppen folyó és befejezett kutatásaikról beszéljenek az érdeklődő volt és jelenlegi hallgatók körében.

Gál Róbert Iván, az első meghívott előadó a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, a Tárki külsős vezető kutatója és konzultánsa, illetve a Budapesti Corvinus Egyetem magántanára. Mint megtudhattuk, a Groningeni Egyetemen 1997-ben védte meg PhD dolgozatát, ezek után hazatért Magyarországra, és a Tárkinál helyezkedett el az alkalmazott kutatások területén. Főbb kutatási területe az életpálya-finanszírozás a korosztályok közötti erőforrás-átcsoportosítás révén. Előadásában is az öregedő társadalmak problémakörét vázolta fel, kitérve a szerinte legfontosabb kérdésfelvetésekre a nyugdíjrendszer alakítása kapcsán.
Gál Róbert Iván szerint az egyik kiemelt szempont a nyugdíjkorhatár megállapításánál annak a vizsgálata, hogy meddig tart az aktív kor. Hosszú évek munkája során ezzel a kérdéssel foglalkozva rávilágított, hogy a munkaerőpiac elhagyásának időpontja egyre későbbre tolódik – 1992-ben ez 56 év felett volt, majd 1998-ig kis mértékben csökkent, de onnantól kezdve vált érezhetővé a rendszerváltozás hatása, így 2006-ra 58 évre növekedett a munkaerőpiacot elhagyók átlagos életkora, amint az alábbi grafikonon látható.

Forrás: Gál Róbert Iván (2008): A nyugdíjrendszer politikai kitettsége.

A kérdést 2006 után is tovább vizsgálva, Gál Róbert Iván kivetítette a fenti grafikon 2015-ig kiterjesztett változatát, melyen – főként 2008 után – még intenzívebb növekedés tapasztalható: a munkaerőpiacot elhagyók átlagos életkora 2015-ben már közel 61 évre tehető. A gyors növekedés ellenére a munkanélküliség mértéke nem nőtt meg az idősebb munkavállalók körében sem, így volt lehetséges a nyugdíjkorhatár kitolása. Az aktív kor határának ilyen mértékű eltolódása főként annak köszönhető, hogy a munkaerőpiac elhagyásakor számított várható élettartam is megnövekedett, mely az egészségügyi feltételek javulásának tudható be. Ezt alátámasztja az, hogy Gál Róbert Iván számításai szerint az egészséges élet a várható élettartam százalékában mind a férfiak, mind a nők esetében folyamatosan nő, 2005-ről 2014-re a férfiak körében 76-ról közel 82 százalékra tehető, a nők körében 70 százalékról 75 százalék fölé emelkedett a mutató értéke.

Az előadás során képet kaphattunk tehát egy mindenkit foglalkoztató problémáról, a nyugdíjrendszer (át)alakulásáról – Gál Róbert Iván azonban nem a problémát, hanem a lehetőséget látja az évről évre változó tendenciákban, szerinte ezekhez a társadalmi folyamatokhoz igazodva kialakítható egy olyan jóléti rendszer, melyben az erőforrások átcsoportosítása a legtöbbek számára kedvező feltételeket biztosít.

A SzocioAlumni alkalmak célkitűzése, hogy olyan, a pályán lévő kutatók mutassák be szakmai életútjukat, akik a leendő szociológusoknak alternatívákat tudnak kínálni saját példájukon keresztül. Gál Róbert Iván kutatási témájának bemutatása mellett felhívta a figyelmet arra, hogy az akadémiai kutatói pálya mellett milyen lehetőségeket tud kínálni a magánszektor, és ez milyen szintű elköteleződést jelent a kutatások és témák terén.

Szczuka Borbála