Magasházi Anikó „Transznacionális vállalatok és hálózataik. Szingapúri tanulságok úton az innováció-vezérelt gazdaság felé” című értekezésének védésére a Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola keretében szeptember 22-én került sor. A nyolcvanas években írt szakdolgozatában, majd egyetemi doktori dolgozatában is foglalkozott a szingapúri fejlődéssel. Az akkori és most készült kutatás között több mint két évtized vállalati gyakorlatot szerzett hazai és nemzetközi környezetben.

A tágabb kiindulópont: Globális értékláncok, globális termelési hálózatok
Az elmúlt 2-3 évtizedben felgyorsult globalizáció a transznacionális vállalatok (TNC-k) fejlődésében egy meghatározó szervezeti innovációt eredményezett: globális termelési hálózataik kialakulását. A termék előállításának folyamatát a termék értéklánca mentén egyre több szakaszra bontják, és versenyelőnyök szerint országhatárokon átívelően különböző földrajzi helyszínekre telepítik.
Felmerül a kérdés, hogy a napjainkban mindinkább transznacionális vállalatokon belül zajló új nemzetközi munkamegosztásban miért sikeresebbek egyes országok a felzárkózás útján? A kutatást ösztönözte, hogy Magyarország mára vetekszik a kelet-ázsiai régióval a vertikális integrálódásban, a globális értékláncokba, termelési hálózatokba való bekapcsolódásban.

Minőségi ugrás a szingapúri gazdaságban a kilencvenes évektől
A mintegy öt évtizeddel ezelőtt, önálló államisága kezdetén még elmaradott fejlődő országot a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi jelentéseiben évek óta a fejlett, innováció-vezérelt országok között tartja számon, a versenyképességi rangsorban 2017-ben a 3. helyen áll. A délkelet-ázsiai újonnan iparosodott országok, köztük Szingapúr felzárkózási eredményeit, s a mögöttes okokat a hetvenes évek végétől tanulmányozzák a kutatók, mely a nyolcvanas évek végén az „ázsiai fejlesztő állam-modell” diskurzusban teljesedett ki.
A kilencvenes évektől bekövetkező „minőségi ugrással” azonban kevéssé foglalkozik a szakirodalom.

A szingapúri GDP alakulása 1960-2015 között (milliárd USD). Forrás: www.tradeeconomics.com World Bank Group, letöltve: 2017.11.13.

A kutatás során az elmúlt 25 évet mind a gazdaságpolitikai célkitűzések és azok megvalósítása, mind pedig a transznacionális vállalati stratégiák oldaláról mutattam be, melyből „ízelítőként” három témát emelek ki.

Az oktatás/felsőoktatás kiemelt szerepe
Az 1991-től 20-30 évre meghirdetett „Következő Kör” elnevezésű fejlesztési stratégia az oktatást jelölte meg a gazdaságpolitika elsődleges céljaként. A jövőorientált gazdaságfejlesztés és az oktatás együttes, integrált tervezése a tanárok, kutatók széleskörű bevonásával valósul meg. A tanárképzést is ekkor emelték egyetemi szintre. Létrehozták az új, korszerűen felszerelt Nemzeti Oktatási Intézetet (NIE), amelyben a képzés és oktatáskutatás összekapcsolódik, s a korszerű pedagógiai módszerek oktatása az adott tárgy szakmai oktatásával egyenrangú szerepet játszik.
Kiemelten magas ösztöndíjat kapnak a tanárképzésre jelentkezők, és az Oktatási Minisztérium a legnépszerűbb szakmák fizetési szintjére emeli a kezdő tanári fizetéseket. A friss diplomások számára a kezdeti három évben mentorálást, valamennyi tanár számára évi 100 óra továbbképzést, s a vezetői képességekkel rendelkező tanároknak magas szintű vezetőképzést biztosítanak.
Az 1996-os oktatási reform a kreativitás, „soft skillek”, kritikai gondolkodás, projektalapú oktatás megteremtésére helyezte a hangsúlyt. Növekvő autonómiát enged az iskoláknak, és nagyobb rugalmasságot biztosít a diákok számára a képességeik szerinti előrehaladásban. Szingapúr 2009-től vesz részt a PISA felmérésekben, azóta folyamatosan az 1. helyre kerül. A felsőoktatás terén is alapvetően megváltozott a kép. Világhírűvé vált két egyetemük – az NUS és az NTU – a The Times Higher Education World University 2018-as rangsorában a 22. és 52. helyen áll. Az állam 2000-2015 között kiváló külföldi egyetemekkel (Wharton Business School, Imperial College of London, Duke, Yale, MIT) közösen hozott létre számos új egyetemet. Míg 1990-ben a 25 év feletti lakosság 4,7 %-a, 2015-ben pedig már 28,2 %-a rendelkezett egyetemi diplomával.

Kutatás-fejlesztés „zöld mezősen”
A fejlődés kulcsa ezúttal is a hatékony helyi intézményrendszer létrehozásában rejlett. Az A*STAR (Tudományos, Technológiai és Kutatási Ügynökség) 2000-től döntő szerepet játszik a növekvő források hatékony felhasználásában, új állami kutatóintézetek létrehozásában és a 24 kutatóintézet irányításában, melyek jövőorientált ágazatokat (pl. bio-gyógyszeripar, biotechnológia, repülőgépipar) is megalapoznak. Leányvállalatán keresztül támogatja a kutatási eredmények hasznosulását. Mintegy 1000 hallgató jutott el 10 év alatt A*STAR ösztöndíjjal a világ vezető egyetemeire, egy részük azóta már visszatérve hazai kutatóintézetekben tölt be középvezetői szerepet. A tudásintenzív gazdasághoz hiányzó munkaerőt külföldi emeritus és fiatal kutatók bevonzásával biztosítják. Napjainkra Szingapúr a kiépített üzleti környezettel, szigorú és átlátható szabadalmi rendszerrel, jó életminőséggel a jövőbe mutató ágazatok kutatóinak, szakértőinek, menedzsereinek találkozóhelye, „laboratóriuma” lett. (2016 végén 300-400 fő magyar munkavállaló dolgozott Szingapúrban, többségük fiatal kutató, IT-szakember). A városállam haszonélvezője a magasan képzett munkaerő utóbbi 1-2 évtizedben beinduló migrációs folyamatának.

A transznacionális vállalati stratégiák az új környezetben
A transznacionális vállalatok reakcióját jól példázza a bio-gyógyszeripari ágazat fejlődése. A biomedikai kutatások jelentős állami forrásokból történő fejlesztésére a kétezres évek elejétől, mintegy 5-6 évet követően reagáltak a TNC-k. Először gyártó bázisaikat hozták létre az ágazatra szakosodott új ipari parkokban, majd 8-10 év elteltével kutatás-fejlesztési központokat nyitottak a biomedikai kutatásokra szakosodott, 2004-ben nyílt Biopolisban. A doktori értekezés egyértelműen alátámasztotta, hogy

• Az oktatási és K+F offenzíva szorosan összefügg Szingapúr 21. századi sikerével
• Szingapúr intézményi hatékonysága a fejlődés alapja (EDB, A*STAR, JTC)
• A szigorú szabadalmi jog és intézményrendszer kulcsfontosságú az élenjáró technológia betelepedésében.

Mindezek alapján a szingapúri állam képes volt a TNC-k bevonására a jövőorientált ágazatok fejlesztésébe. Globális és regionális hálózataikhoz a szingapúri leányvállalatok és beszállítóik növekvő mértékben kapcsolódnak K+F, design, marketing, logisztika, valamint magasabb hozzáadott értékű feldolgozóipari termelési tevékenységekkel, szolgáltatásokkal. Az új tevékenységek felváltják a bérelőnyön alapuló összeszerelést, mely továbbköltözik a régióban.

A disszertáció elérhető a Corvinus PhD repozitóriumban

Magasházi Anikó