A sport globális gazdasági hatótényezőivel kapcsolatos számos izgalmas kérdés került terítékre április 20-án, a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán megrendezett II. SKEOF Konferencián. Kozma Miklós, a szervező Sportgazdaságtani Kutatóközpont társalapítójának szubjektív beszámolója.

Összességében 9 plenáris, 21 szekcióelőadás keretében értékelték az előadók a sportgazdaság globális lehetőségeinek és kihívásainak aktuális kérdéseit. 7 különböző városból, 15 különböző szervezet képviseletében érkeztek az előadók, és közel 150, a sportgazdaságban érintett résztvevő érdeklődő jelenlétével zajlott le a rendezvény.
 

A konferencia szakmai programja Diego Sánchez Trillo keynote előadásával kezdődött. A spanyol bajnokságot képviselő LaLiga Global Network Hungary delegáltja kiemelte, milyen tudatos koncepcióváltás történt a spanyol első osztályú labdarúgó liga (LaLiga) vezetésében 2013-ban, amelynek eredményeképpen azóta meg tudták duplázni a médiajogok értékesítéséből származó bevételt, valamint a márka globális építésébe fogtak. A liga globális nézettsége mára megközelíti a 3 milliárdot, és a szervezet 57 delegáltján keresztül törekszik arra, hogy minél több országban helyi tartalmakat szolgáltassanak a közönségnek. Érdekesség, hogy Magyarországon így találták meg például, hogy nem kevesebb mint 33 futballista játszott az elmúlt évtizedekben a spanyol bajnokságban. A következtetés tehát az, hogy a LaLiga globalizációja a minél több helyen történő lokalizációval karöltve valósul meg, és még mindig jelentős növekedési potenciált rejt.

Egy másik érdekes plenáris előadás keretében Máté Pál, a Sport TV főszerkesztője a vállalat 2000 óta futott fejlődését egy, a globálistól a lokális tartalomig vezető stratégiai átalakulásban ragadta meg. A Sport TV egyre kevésbé a világon mindenütt érdekes globális tartalmak közvetítésében (mint az élvonalbeli futballbajnokságok), és egyre inkább a helyi lakosság számára kiemelten érdekes, de nem feltétlenül globális érdeklődésre számot tartó tartalmakban (kézilabda és jégkorong Európa- és világbajnokságok) látja saját versenyképességének alapját.

A plenáris eladásokat követő szekciók közül „A sport és a sportrendezvények szerepe a térségfejlesztésben” címűt elnököltem; itt igyekeztem egy kötetlen beszélgetéssé alakítani a rövid előadásokat követő kérdésblokkokat. A szekció összességében annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a sportszervezetek vezetői és főbb érintettjeik is tudatosan kezeljék a sport általánosabb társadalmi és gazdasági hasznait, illetve ezek lehetséges kiaknázásának módjait. A beszélgetésekben kiemelt témaként felmerült, hogy a több szempontból rivalizáló kelet-magyarországi nagyvárosok, Miskolc és Debrecen közösen nyerték el a 2024-es Európai Egyetemi Játékok megrendezésének jogát, nagy próbatételt adva a városokon belüli, és a városok közötti sokoldalú együttműködések erejének. Megvitattuk továbbá, hogy nemcsak a megyei jogú városok, de a közepes méretű városaink is jó lehetőséget találhatnak a helyi sporthagyományok és színvonalas műhelyek talaján megrendezhető globális sporteseményeknek, különösen, ha ezt hozzáértő módon hasznosítják a városmarketing céljára, a város egyediségére építve. Szó volt még a sportolói kettős karrier építésének jelentőségéről, amely a fiatal sportolókat nevelő régió tehetségmegtartó erejének záloga lehet, valamint a helyi szervezésű futóversenyeken részt vevők motivációs profiljairól, amelyek egyaránt közösségépítő és versengő ösztönző tényezőket feltételeznek. Érdekességként megtudtuk, hogy a Groupama Aréna pályáját igénybe vevő évi 30 rendezvény mellett a fenntartható gazdasági alapokon nyugvó üzemeltetéshez szükség van mintegy 160 további céges rendezvényre, amelyeknek az aréna ad otthont. A siker kulcsa az értékesítés, amelyen 10 főállású munkatárs dolgozik. Végül egy nemzetközi kitekintésű előadás hangsúlyozta, hogy a világon szinte mindenütt nő a kormányzati hátterű források súlya a sportban, és ezzel összefüggésben a politika számára is értelmezhető társadalmi tőke jelentősége növekszik a rendezvények sikerének megítélésekor.

A konferencia fénypontja volt a díjátadó, ahol a „Kiválóság a Sportgazdaságban” díjat Balássi Imre, az Alba Régia SC és az Alba Fehérvár KC elnöke vehette át Dr. András Krisztinától, a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának igazgatójától, annak elismeréséül, amilyen értékes közreműködést nyújtott a Székesfehérváron indult Sportközgazdász mesterszak létrejöttében és színvonalas megvalósításában.

A II. SKEOF Konferencia a résztvevők kötetlen kapcsolatépítésének teret adó Partner Piknikkel zárult.

A Konferencia részletes programja itt érhető el: www.uni-corvinus.hu/skeof

Folytatás jövő februárban, szintén a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán!