A Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontja ismételten felkerült a University of Pennsylvania Global Go To Think Tank Index rangsorára a legfontosabb energiapolitikával foglalkozó kutatóintézetek közé, egyetlenként a kelet-európai régióból. A rangsorokat háromkörös folyamatban állították össze a kutatók. Az első körben több mint 5000 újságíró és kutatóközpont jelölte meg a legfontosabb think tankeket, a tíz feletti jelölést kapott intézmények kerültek be a következő körbe. Az így kiválasztott 6800 kutatóközpontot a második körben online kérdőívben rangsorolta az 5000 fős panel. A legjobb helyezést elért kutatóközpontokat ezután egy szűkebb, 900 fős szakértői csoport értékelte a harmadik körben. A REKK az energiapolitikai kutatóközpontok világszintű rangsorában a 2017-ben a 49. helyezést érte el.

A REKK Energy Futures sorozat keretében minden alkalommal két olyan előadót hívnak meg, akik a jövőorientált témákban mind Magyarországon, mind pedig globálisan releváns kérdéseket és válaszokat fogalmaznak meg. Erről a sorozatról kérdeztük Kaderják Pétert, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetőjét.

Kit hallhattunk legutóbb, és miről beszélt?
A REKK „Energy Futures” előadássorozatot 2017. december 7-én Muraközy Balázs, az MTA KTI tudományos főmunkatársa és Ascsillán Endre, a GE Hungary alelnöke nyitotta meg. Muraközy Balázs az innováció közgazdaságtanának főbb eredményeit mutatta be a közönségnek, amelyből többek között kiderült, hogy mi a különbség a K+F és az innováció között, és hogy milyen módszertannal készülnek az Eurostat innovációs adattáblái. A második előadás különlegességét az adta, hogy a GE képviselői ritkán adnak elő a nagyközönség számára az energetikai üzletág stratégiájáról, és így kiváltképp érdekes volt megismerni a GE célkitűzéseit és eredményeit az energetikai K+F és innováció területén. Mind a két előadás anyaga elérhető itt.

A rendezvényen több mint 80 érdeklődő vett részt, köztük az energetikai szektor iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és oktatók a Corvinusról és a Műszaki Egyetemről, az iparágban tevékenykedő vállalatok szakértői, a szabályozó hatóság és a témával foglalkozó minisztériumok képviselői.

Ki lesz a következő vendég a jövő energiájáról szóló sorozatban?
Az előadássorozat apropóját az adja, hogy az energetikai szektorban zajló átalakulás, az „energy transition” egyre jelentősebbé válik, újabb és újabb kihívások elé állítva azt a módszertani keretet, amellyel az energetikai piacok működését elemezni szoktuk. Ennek megfelelően minden alkalommal olyan előadókat hívunk, akik ezen átalakulás műszaki-technikai jellemzőinek megvilágítása mellett az átalakulással összhangban lévő, azt segítő üzleti modellek megértésében is segíteni tudják az érdeklődő közönséget. Igyekszünk az átalakuláshoz köthető hazai siker- és kudarc-történeteket is megtalálni és feldolgozni, illetve azok kulcsszereplőit megszólaltatni. A kudarc ugyanis az innovációhoz köthető kísérletezés elengedhetetlen velejárója.

A következő alkalommal azokat a támogatáspolitikai lehetőségeket fogjuk megvitatni, amelyek az energetikai szektorban lehetőséget biztosítanak az innováció ösztönzésére és finanszírozására, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal képviselőjének előadásában.

A harmadik alkalommal pedig egy dinamikusan fejlődő és egyben nagy várakozásokkal övezett technológia, a hálózatüzemeltetés szempontjából releváns energiatárolás aktuális eredményeit fogják bemutatni az előadók. Két magyarországi projekt mellett külföldi tapasztalatokkal is megismerkedhetnek a résztvevők. Az előadók:

• Matisz Ferenc, ELMŰ: Egy 5MW-os tárolói (akkumulátor) projekt bemutatása
• Luczay Péter, Alteo: A hazai energiatárolási modell kidolgozására vonatkozó kutatás-fejlesztési projekt bemutatása
• Steve Corwell, AES Energy Storage, alelnök (felkérés alatt)

A végleges programok és időpontok a REKK honlapján érhetők majd el.

Úgy tűnik, hogy napjainkban hatalmas energiaforradalom zajlik, a médiában a napelemek terjedése vagy az elektromos autók sikere naponta köszön ránk. De valóban ilyen barátságos a jövőnk? Vagy ezek a források csak néhány fejlett gazdaságra jellemzők?
A megújuló energia tömeges felhasználása ma már nem a gazdag országok luxusa, és már nem is tekinthető „alternatív” energiahasznosítási formának. Kína, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Törökország, Marokkó, Brazília: csak néhány azon fejlődő országok közül, ahol az utóbbi években nagymértékű megújulóenergia-fejlesztési programba kezdtek. Ezt a folyamatot a pénzügyi piaci helyzet, a globálisan nyomott kamatkörnyezet is segíti, hiszen a megújuló fejlesztések igen tőkeintenzívek. Az a megfigyelés tehát, hogy az átalakulás mértéke és sebessége világszerte kivételes, a megfigyelt tények alapján alátámasztható. A 2017-es év során a villamosenergia-szektorban globálisan megvalósuló beruházásokon belül már a megújulóenergia-alapú és energiahatékonysági fejlesztésekbe már több finanszírozási forrás áramlott, mint a hagyományos energetikai projektekbe. A nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) várakozásai szerint ez a trend a következő években is folytatódni fog. A szélerőművek és napelemek termelési költséghátránya megszűnt, illetve megszűnőben van a hagyományos erőművekhez képest, sőt, a magas minőségű megújuló energiaforrással rendelkező és biztonságos befektetési környezetet garantáló országokban azok alá csökkent. Azonban a megújulóenergia-alapú termelés arányának növekedése a villamosenergia-hálózatok működtetésében új típusú ellátásbiztonsági kérdéseket vet fel (időjárásfüggetlen tartalék kapacitások rendelkezésre állása, határokon átnyúló nagymértékű együttműködések kialakítása stb.). Ennek a kihívásnak pedig mind a fejlett, mind a fejlődő országoknak meg kell felelniük; ezen izgalmas megoldások megszületésének lehetünk majd tanúi a következő években.

A rangsorról a teljes jelentés a University of Pennsylvania honlapján olvasható.