A bálok a második világháború utáni időkig kitüntetett társasági, sőt társadalmi események voltak. Nemcsak a „felső tízezer” vagy az „úri osztály” szervezte meg a maga farsangi összejövetelét, hanem például a szakmák különféle csoportjai is. A politikai törésvonalak is szerepet játszottak abban, hogy ki melyik bálon mutatkozik. Így külön bált tartottak a legitimisták (a Habsburg-ház trónigényét elismerők) és a „szabad királyválasztók” (többnyire Horthy Miklós támogatói).

„Nem lenne ugyanis magyar a farsang, ha nem kevernének még ebbe is politikát. Vannak legitimista bálok, royalista bálok, úgynevezett „szabad-uszó” bálok, melyeken a szabad királyválasztás hívei járják el egyéni táncaikat, sőt az egyik nagyon zártkörű bál rendezősége tavaly odáig ment a „politikai színvallásban”, hogy a báli meghívóit fekete-sárga színekben nyomatta. Politikamentes bál a Széchényibál, erre viszont úgy törik magukat az emberek meghívókért, hogy az utolsó délelőtti napokon egészen fantasztikus jelenetek játszódnak le a gróf Vigyázópalotában lévő rendezői irodájában.” 1923. dec. 13., 8 Órai Ujság

Az 1930-as évek közepén például ezek voltak a legnevesebb bálok (zárójelben a helyszín): Protestáns-bál (Hungária), Emericana-bál (Pannónia), Vitézi-bál (Vigadó), Balatoni Yacht Club-bál (Britannia), Közgazdász-bál (Hungária), Gyógyszerész-bál (Pannónia), Atléta-bál (Vigadó), Technikus-bál /műegyetemisták/ (Hungária), Evangélikus-bál (Pannónia), Apponyi Poliklinika-bál (Vigadó).
 

Színházi élet, 1930/6. A közgazdász bál résztvevői

Az első közgazdászbált 1921-ben rendezték, ekkor még zártkörű eseményként. Az 1920-ban alakult Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar is kapcsolódott a társadalmi konvenciókhoz a hallgatók, a tanárok, illetve a kar létrejöttében szerepet játszó prominensek részvételével.

„A közgazdaságtudományi kar hallgatói február 5-én rendezik zártkörű táncos estélyüket a Gellért-szálló termeiben. Az előjelek után ítélve a Közgazdász-bál az idei farsang egyik legsikerültebb’ mulatsága lesz, melyet a fiatal közgazdászok magyar érzéstől áthatva fognak megrendezni. A táncestély magyaros jellege vidéken is nagy érdeklődést kelt.” 1921. jan. 21., Pesti Napló

A Pesti Hírlap 1922. február 5-ei számában hosszú és részletes leírást ad a bál résztvevőiről „Fényesen sikerült a közgazdászok bálja” címmel:
„Szombat estére ismét megélénkültek az öreg, pesti Vigadó fényes termei. Agilis fiatalok, frakkos rendezők vágtattak a folyosókon le-fel, a kapu előtt díszruhás portás nyitogatta a fogatok ajtóit, az előcsarnokban estélyi ruhás hölgyek igazítottak még egy utolsót a pompás ruhákon. Előkelőség, elegancia, a budapesti társaság ismert alakjai: igy festett a Közgazdász-bál. Ezt az estélyt az idén tartják meg másodszor, még nincsen olyan múltja, mint a híres Jogász-bálnak, de bizonyos, hogy külsőségekben semmiben sem maradt régi kollegája mögött. Kilenc óra után, a pálmák alatt elhelyezkedett rendezői-kar már izgatottan várja az előkelőségeket, és nemsokára meg is jelennek: gróf Zichy János, őrgróf Pallavicini György, gróf Somssich László, a bál védnökei. Tíz óra előtt érkeznek: dr. Fellner Frigyes, a közgazdasági egyetem dékánja. Gróf Hadik János és neje, herceg Odescalchy Géza és neje, Bernáth István, az OMGE igazgatója, gróf Teleki Pál, a közgazdasági egyetem tanára, lovag Kerpely Kálmán, az egyetem prodékánja, dr. Kuncz Ödön és dr. Steinecker Ferenc, a közgazdasági egyetem tanárai és sokan mások. Nem sokkal fél tizenegy óra előtt megérkezik: József főherceg, tábornagyi egyenruhában, kezében a marsallbottal, és Auguszta főhercegasszony, akin fekete csipkével díszített fekete bársonyruha van, és a középnagyságú ékszereit hordja. A következő autón érkeznek József Ferenc főherceg huszárszázadosi egyenruhában és Zsófia főhercegnő galambszürke selyemmel hímzett fekete krepdesin toalettben.”
 

A fentiekből is láthatjuk, hogy a Közgazdász bál nagyon gyorsan a legrangosabbak közé emelkedett, mondhatni az élre tört a bálok rangsorában, merthogy az is létezett. 1923-ban már az alábbiakat olvashatták a 8 Órai Ujság társasági rovatának böngészői:
„Az idei farsangnak különben már megvan az első szenzációja: a Jogász-bál elmarad. Pedig ehhez a bálhoz nagyon sok tradíció fűződik: a Jogász-bálon mutatták be a fiatal leányokat, azokat, akik az első farsangjukat kezdték meg. A Jogászbál volt az úgynevezett „első bál”. Nem is igen illett második farsangi szezonban szereplő leánynak megjelenni a Jogászbálon. Egy ilyen lány már „koros hölgy” volt a piruló bakfisokhoz képest, akiket a jogászok táncoltattak meg először a pesti farsangon. A jognak bealkonyodott, a közgazdaságnak felvirradt, tehát a közgazdászok vették át a jogászok szerepét s a Közgazdász-bál lesz az idei farsang kapunyitó elite-bálja. Természetesen átveszi annak tradícióit is, amellett legitimista-bál lesz. A rendezőség Ottó-jelvényt visel, és a védnökök mind legitimista mágnások.” 1923. dec. 13., 8 Órai Ujság
 

Orbán Sári, Somogyi Rózsika és Ica, Katona Ágota és Györgyike, Szinessy Gitta, Szász Márta a Közgazdász bálon. Labori felv. Színházi élet, 1923/6.

Öt éven keresztül, 1931–1935 között nem tartottak közgazdászt bál, aminek oka a gazdasági válság miatti elszegényedési hullám lehetett. Ráadásul a kar is jelentős válságon, majd később átalakuláson ment keresztül: önállósága megszűnt, a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik kara lett. Az átalakulás és gazdasági élénkülés egyaránt lökést adhatott a Közgazdász-bál megrendezésének. Jókedvben nem volt hiány, ahogy arról a lenti szemelvények is árulkodnak:

„Újjászületését ünnepli a Közgazdász bál, amelyet 1930 óta nem tartottak meg. Viszont annál gondosabb előkészülődések, annál frissebb ötletek teszik majd jóvá, feledtetik el az ötéves szünetet. Szenzáció lesz a magyar csárdának berendezett bár igen eredeti és művészi díszleteivel. Pompás kis magyaros mulatság színhelye lesz ez az új olajlámpás, füstösfalu szoba, padkáival, kármentőjével, iccés poharaival, a falusias cigánygúnyába öltözött kitűnő Magyari mester bandájával. A hangulat emelésére szolgálnak majd a csárdabeli eledelek is: friss tormás virsli, korhelyleves, ropogós lángos s még számos egyszerű, de ínycsiklandozó étel. Kaas Albert báró egyetemi tanár a bál díszelnöke, vezető háziasszonya báró Kaas Albertné. Nagy és fényes társaság jelezte már jóelőre a bálon való részvételét. A közgazdasági élet vezetői, valamint a vidék földbirtokos családjai, s immár beolvad a Közgazdászok báljának a közönségébe az ezentúl elmaradó »Mi esténk« publikuma is. A renaissanceját ünneplő Közgazdász bál, amelyet díszes keringő- és csárdásnyitás vezet be, — mindenesetre a régi idők magyaros hangulatú úri mulatságának ígérkezik.” Színházi Élet 1935/2.

„A szerdáról csütörtökre virradó éjszakán meleg báli hangulat uralkodott a Hungária szálló termeiben, A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdasági karának hallgatói rendezték meg hagyományos Közgazdász-báljukat. A pálcás urak sorfala között vonultak he Bohringer Sándor és báró Kaás Albert egyetemi tanár, a bál diszelnöke és a tanári kar tagjai, akiket Siklósy József és Kernács Sándor bálelnökök fogadtak. Táncbemutató következett, majd felálltak a nyitó párok és elkezdődött a tánc. A csárdást keringő, a keringőt pedig hangulatos modern táncok váltották fel. A tánc forgatagában is feltűntek Heinrich Beatrix piros strucc legyezője és fekete taftja, és a Lenkey Györgyi és Melitta égszínkék ruhájukban. Vonház Annié szintén égszínkék, Novak Sytvana halvány rózsaszín stílruhában volt, Lendvay Márta „civilben”, a Magyar Színház tagja erre az éjjelre szabadságot kapott és a bálteremben aratott sikert: sok táncosa akadt.” 1935. febr. 7., Nemzeti Újság A
 

Közgazdász bál elnöksége és bálkirálynői: Nicky Elinor grófnő, Schwack József, Dobos Kató, Siklóssy József, Heinrich Beatrix, Kernács Sándor; Színházi Élet, 1935/8.

A háború után alapvetően megváltozott a politikai helyzet, a társadalmi környezet. Ez nyilvánvalóan hatással volt a szórakozás mikéntjére is. Már csak ideológiai okokból is megváltozott a bálok szerepe, és emellett számos külsőség is. 1945-ben a Népszava számolt be arról, hogy szeptember 15-én „a Közgazdászhallgatók Egyesülete este 8 órakor rendezi a Gellértszállóban műsoros bálját, amelyre szeretettel meghív minden közgazdászt. Tánc reggelig”. (Népszava, 1945. szept. 12.) 1947-ben (Forum Club) és 1948-ban is rendeztek még Közgazdász-bált. Az 1950-es évekből már nincs információnk a rendezvényről. Az egyetem történetének egy karakteres korszaka zárult le a politikai korszakváltással.

Az idézetek és a képek a hungaricana.hu, illetve az ADT+ oldalakról származnak.

Zsidi Vilmos