A Kapcsolatháló- és Oktatáskutató Központ (Research Center for Educational and Network Studies, RECENS) 2010 januárjában alakult meg Takács Károly kezdeményezésére a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének kutatóközpontjaként, jelenleg pedig az MTA TK keretein belül működik. A kutatóközpont alapító-vezetőjével jelenlegi kutatásaikról és tehetséggondozó munkájukról beszélgettünk.

Mik azok a negatív kapcsolati hálózatok, és miért fontos velük foglalkoznunk? Hogyan jelentkezik hatásuk a mai iskolai osztályokban, és hogyan jelentkezett a Rákosi-rendszerben? Az MTA „Lendület” programja által finanszírozott kutatás többek között e kérdésekkel foglalkozik. A negatív társas kapcsolatok, mint a gyűlölet és a relációs agresszió, sok helyzetben komoly problémákhoz vezethetnek. A negatív viszonyok rombolják a kooperációt, csökkentik a teljesítményt és aláássák a kohéziót. Emiatt meglepő, hogy a rohamléptékben fejlődő hálózattudományi irodalomban mindeddig kevés figyelmet szenteltek nekik.

A RECENS kutatói általános iskolákban vizsgálják a diákok kapcsolatait: az etnikai szegregáció visszaszorítása érdekében létesített vegyes osztályok klikkjei, konfliktushelyzetei ugyanis sokkal jobban értelmezhetőek, ha nem csupán a rokonszenven és bizalmon alapuló kapcsolatokat, de a negatív viszonyokat is figyelembe vesszük. A kutatások eddigi eredményei azt jelzik, hogy a negatív társas kapcsolatok legfontosabb okozója a státuszkülönbségek mellett az interetnikus távolságtartás lehet. Várható, hogy a diákok viszonyainak jobb megértése végső soron lehetővé teszi a hatékonyabb integrációt, ezzel szolgálva az oktatás felzárkóztató és érzékenyítő célkitűzéseit.

A kutatócsoport által végzett elemzések másik része az 1948-1956 közötti időszak párt-elitjének viszonyaira irányul. A korszak vizsgálata kézenfekvőnek tűnt, hiszen a diktatúra keretei között nem a demokratikus versengés, hanem a személyes kapcsolatok, hatalmi viszonyok és klikkek határozták meg, mikor ki került a csúcsra vagy a „partvonalra” – noha az iratok titkosítása és megsemmisítése miatt a kutatók várakozásaikhoz képest nehezebben jutnak adatokhoz. Munkájuk révén nem csak a társas mechanizmusok működéséről tudhatunk meg többet, de történelmünk egyik máig feltáratlan titkokat rejtő időszakát is jobban megérthetjük.

A RECENS-ben folyó másik, a European Research Council által finanszírozott kutatás a pletyka és a reputáció közösségekben betöltött szerepét vizsgálja iskolák és vállalatok esetében. A reputációs mechanizmusok és a pletyka azok közé a komplex informális megoldások közé tartoznak, amelyek segítenek a társas normákat fenntartani és betartatni. A közhiedelem szerint azonban a pletyka főleg negatív és gyakran valótlan információk csatornája. Ha ez így van, mégis hogyan erősítheti a társadalmi rendet és a kooperációt a sokszor nem őszinte pletyka és az ezen alapuló reputációs rendszer? Ez az egy éve megkezdett, ötévesre tervezett kutatás fő dilemmája. A várható eredmények komoly tanulságokat hozhatnak az üzleti élet számára a munkaszervezés vagy a csoportalakítás és –vezetés területén: mikor, hogyan és milyen időtávra kell összehoznunk embereket annak érdekében, hogy a kreativitás és a konfliktusmentes működés egymásnak ellentmondó szempontjai egyszerre érvényesülhessenek?

Takács Károly vezetésével a RECENS olyan közösségként, szellemi műhelyként jött létre, és működik ma is, amelynek egyik elsődleges célja a tehetséggondozás, a fiatal kutatók bevonása, szakmai és módszertani fejlesztése. A kutatóközpont minden félévben fogad gyakornokokat, többségükben a Corvinus alap- és mesterszakos hallgatóit, akik idejükhöz és tudásukhoz mérten aktívan részt vesznek a folyó kutatásokban.

Baksa Máté