A Kádár-kor politikai-társadalmi erjedésének megnyilatkozási formái közé tartoztak azok a kulturális jelenségek, amelyek az 1970-es évek végétől – részben nyugati mintára, részben a lassú belső rendszerkritika, elégedetlenség következményeképpen – megjelentek. Az ilyen jelenségek az 1980-as évek közepéig nem öltöttek politikai formát, a zárt politikai rendszerben az „ellenzékiség” sokkal inkább búvópatakok formájában tudott felszínre bukkanni.

A Közgáz ezen időszakban a búvópatak-szerű megjelenés egyik otthonává vált. Ide sorolható például a Közgáz Jazz Klub, sőt maga a dzsessz, illetve az „alternatív” popzene térnyerése egyetemünk hallgatói köreiben is. Noha a marxista egyetem deklaráltan azzal a céllal jött létre 1948-ban, hogy a tudományos, egyszersmind ideológiailag is vezető szerepet játszó „új értelmiség” bázisa legyen, a Közgáz-Klub 1976-tól, Jobbágy Gyula tudományos szocializmust oktató fiatal tanár vezetésétől fogva éppenhogy a rendszerkritika, illetve a szocialista rendszer kulturális kereteit tágítók egyik bázisává vált. A saját orgánummal is bíró Közgáz-klub szerteágazó tevékenységéről ehelyütt nincs mód szólni, csupán egyetlen vonatkozásban, a kebelében működő, majd tőle elváló, nyíltan politizáló Polvax kapcsán.

Mivel a Polvax legendás történetének megírása (az egész Közgáz-klubhoz hasonlóan) még várat magára, jelenleg töredékinformációkkal rendelkezünk, nem utolsósorban az egykori polvaxos Szentirmay László információiból. Az Eötvös utca 7. alatt működő, szándékoltan forradalmi, az 1948-as Pilvax nevére hajazó egyetemi csoportosulás 1976 és 1982 között működött, közgazdász-hallgatók alapították. Kezdetben a Közgáz-klubhoz idomulva kulturális eseményeket, esteket tartottak a szervezők, ám rövidesen egyre inkább a rendszer gazdasági alapjait megkérdőjelező rendezvények is zajlottak csütörtök esténként. A mind népszerűbb polvaxos rendezvényeket az egyetem vezetése és pártbizottsága nem nézte jó szemmel, ám az aczéli három „T”-ből a tűrt kategóriában továbbra is működhettek. Igaz, két ízben rövid időre be is tiltották őket, mivel működésüket az 1956-os Petőfi Körrel hozták párhuzamba.

Népszerű vitaestjeiken, előadásaikon gyakorta háttérbe szorított reformer politikusok (Nyers Rezső, Fehér Lajos) is nyilvánosságot kaptak (holott a „pártosokkal” is igyekeztek hangot találni), ezeket az esteket szokatlanul szabad légkör jellemezte, ahol a fiatalok nyíltan beszéltek demokratizálásról, a gazdasági reform szükségéről, a nyugati jólétről és más politikai kérdésekről is. Tevékenységüket ezért az állambiztonsági szervek megfigyelték.

Részben polvaxos hallgatókból verbuválódott az egyetemi aulában is nemegyszer zajos sikerrel fellépő Neoprimitív együttes, amely játékos-gúnyos politikai kiszólásaival és szexuális tartalmú mondanivalójával hamar felkeltette az egyetemi szervek érdeklődését, rosszallását. Jobbágy Gyulát a budapesti KISZ-bizottság egyik vezetője 1980 végén felkérte, szervezze meg az 1981-es Egyetemi és Főiskolai Napokat (EFIN). Jobbágy azonban polvaxos diákokra építve azt nem EFIN, hanem BEFŐT (Budapesti Egyetemisták és Főiskolások Találkozója) néven szervezte meg. A fricska mögött demokratikus szándék rejtőzött: a központosított, ideologikus EFIN nyomán távlatosan valódi, szabadelvű „ellen-KISZ”-t akart létrehozni. A bátor szervezők szinte azonnal az egyetemi vezetés és a KISZ ellenállásába ütköztek: Jobbágyot, B. Kiss Tamást államellenes szervezkedés bűnében vádemeléssel fenyegették meg, a BEFŐT továbbszervezését pedig meggátolták. Ennek kapcsán kerítettek sort 1981 tavaszán a Polvaxban szerepet vállalók egyetemi kizárásának kilátásba helyezésére is. A durva fellépés nyomán a Polvax elveszítette „politikai diákellenzéki” arculatát, majd 1982-ben felbomlott; Jobbágy Gyula nem fejezhette be tanulmányait, csakhamar külföldre emigrált.

1983-ban Poltár néven még felélesztették a klubot, de a lendület a következő évig tartott csak ki, 1984-ben a Poltár is megszűnt. A rendszerváltozás után a Neoprimitív együttes nosztalgiazenekarként időről időre ismét összeállt; 2011-ben a klub újraindult Újkori Polvax néven, profilja változatlanul a közéleti témák megvitatása.

Szécsényi András

A szerző köszöni Huhák Helénának és Szentirmay Lászlónak a cikk megírásához nyújtott információit.

1. kép: Földes Péter, a Neoprimitív tagja a zenekar fellépésekor, 1980 körül. Forrás: BCEL 50/f
2. kép: Rácz Pál külügyminiszter-helyettes a Polvax klubban, 1979. október 19. Készítő: Fáth Péter. Forrás: http://hu.cultural-opposition.eu