A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara január 16. és 20. között tartotta immár hagyománynak tekinthető programsorozatát, a kutatási hetet, amelynek során a legkülönbözőbb érdekfeszítő témákkal kapcsolatban rendeznek szimpóziumokat, előadásokat és műhelyeket a kar oktatói és kutatói. Ebben a sorban hallgathatták meg az érdeklődők Thomas Piketty A tőke a 21. században című, nagy port kavart munkájával foglalkozó kerekasztal beszélgetést, amelyben Bokros Lajos, Mihályi Péter és Medvegyev Péter vett részt.

Bokros Lajos a könyvvel foglalkozó korábbi konferenciákon elmondott megjegyzéseit tartotta, illetve egészítette ki: Piketty munkáját elsősorban tartalmi, módszertani ellentmondások, s a kevéssé igényes szerkesztettsége miatt marasztalta el. Különösen azt vetette a szerző szemére, hogy megfogalmazott tézisei sem igazak, a kapitalizmus törvényeiként bemutatott állítások csupán statisztikai megfigyelések vagy közgazdasági megegyezőségek.
Medvegyev Péter mindennek ellenére Piketty könyvét olyan nagy jelentőségű munkának tartotta, amelyet érdekes közgazdasági kérdések, gazdaságtörténeti visszatekintések és könnyen emészthető stílusa miatt minden közgazdász hallgatónak el kellene olvasnia. A könyv érdeme, hogy olvasmányossága, a széles nyilvánosságot is érdeklő kérdésfelvetései miatt nem elsősorban a tudományos közönséghez, hanem a gondolkodó laikusokhoz is szól, ahogyan azt az eladott példányszámok is mutatják.

Mihályi Péter expozéjában ugyancsak tartalmi-módszertani oldalról közelítve kritizálta a könyv alapállításait, ugyanakkor éppen ennek népszerűsége miatt a társadalmi hatásainak veszélyeire is felhívta a figyelmet. Piketty munkája ugyanis a referenciaként nehezen tekinthető társadalmi felső 1%-ot vagy 0,1%-ot választja összehasonlítási alapnak, ráadásul zárt gazdasági modellben gondolkodik. Így tehát nem csupán a gazdasági egyenlőtlenséggel kapcsolatban fest torz képet, de ennek globális, országok közötti összevetésben csökkenő trendjét sem mutatja be.  A könyv egyik alapvető hibája, hogy a társadalmi és nemi kisebbségek helyzete, a fegyveres konfliktusok, a társadalmi egyenlőtlenségek és más prekapitalista problémák miatt is a piacgazdaságot teszi felelőssé, noha ezek korábban is léteztek, s a korábbiakhoz képest számottevően javultak.

Hogy tehát Piketty könyve tudományos alapokat nélkülöző, populista politikai pamflet-e vagy kötelezően elolvasandó, alapos statisztikai és gazdaságtörténeti munka? Talán mindkettő. Biztos azonban, hogy népszerű, s hogy megjelenése óta – már csak kritikákra provokáló volta miatt is –igencsak megmozgatta a közgazdász társadalmat. Aki pedig tudományos igényességgel foglalkozna a társadalmi egyenlőtlenség témájával, az előadók szerint megteheti Branko Milanović, Angus Deaton vagy Anthony B. Atkinson könyveit forgatva.

Baksa Máté