A gondolkodásra való elszántság mint nélkülözhetetlen készség – Interjú Péli Gáborral

Péli Gábor

Modellezés formális logikával címmel új kurzus indult a Szociológia és Társadalompolitika Intézetben. A tárgy oktatója Péli Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, akinek szociológusként szakterülete a szervezetkutatás, a logikai formalizálás a szervezetelméletben. Számos nemzetközileg elismert kutató szerzőtársaként jegyzik.

Ki volt a legjelentősebb kutató, akivel sikerült közösen jegyeznie egy fontos publikációt?
Michael T. Hannan (Stanford University, Graduate School of Business), a szervezetszociológia egyik nemzetközileg legjelentősebb művelője. Pólos Lászlóval, aki jelenleg a Durhami Egyetem (UK) szervezetelmélet-professzora, hárman írtunk cikket a Sociological Theory folyóiratba a logikai formalizálás különféle változatairól.

Hogyan sikerült Önt “megszereznie” az Egyetemnek?
Szántó Zoltán rektorhelyettes úr kért fel még tavasszal, hogy vegyek részt a később elinduló angol nyelvű szociológia master programban szervezetelméleti, illetve logikai modellezésről szóló kurzusokkal. Ennek bevezető lépése és kiegészítése a jelenlegi, a magyar nyelvű mesterképzésben tartott kurzusom.

Az Ön által szigorúan megkövetelt kompetencia az elemző, analitikus gondolkodásra való hajlandóság. Népszerű lehet ez? Hiszen általános vélemény, hogy ma éppen a leegyszerűsítések, a gyors döntések hozzák a sikert. Éppen a gondolkodásra szánjuk a legkevesebb időt…
A tudományban ezt a fajta gondolkodást aligha spórolhatjuk meg. Fontos kiemelni, hogy a tudományos elméletépítés korántsem csak nagy, átfogó elméletek megalkotását jelenti. Egy alapvetően empirikus, például regresszióanalízisen alapuló kutatás vizsgált hipotézisei is valamilyen elméleti körhöz kapcsolódnak, azt egészítik ki, vagy éppen cáfolják. Az ilyen empirikus kutatásba ágyazott elméletdarabok premisszáinak, következtetéseinek pontos végiggondolása nagyban növeli a kutatás megbízhatóságát. A logika alkalmazása pedig ebben segít, nem megspórolva, hanem támogatva a szisztematikus gondolkodást. De mindez a tudományos világon kívül is igen hasznos lehet. Egy logikusan érvelő debattőr mondandója – némi humorral megszórva – végzetes lehet egy homályosan, intellektuális közhelyekkel operáló vitapartner számára.

A kurzus Ön által vázolt célja, hogy a hallgató képes legyen elméleti érvelések, gondolatmenetek szisztematikus, logikus átgondolására, valamint egyszerűbb formai logikai modellezésére is. Mi a módszer lényege, amelynek segítségével szert tehetünk erre a képességre? Sok matematika? Vagy a klasszikus formállogikának valamilyen mélyebb filozófiai ismerete?
A matek, a logika és a filozófia ismerete mindig jól jön. De valójában a szisztematikus gondolkodásra való elszántság, hajlandóság az egyetlen nélkülözhetetlen készség, amire szükség van. A matekhoz annyi a köze a logikai formalizálásnak, hogy a következtetéseket levezetett tétel formájában, dedukcióval kapjuk meg. De a logikai formalizálás alapvetően kvalitatív formális módszer, azaz tipikusan nem szerepelnek benne mennyiségek. Magáról a logika tudományáról pedig igen keveset kell tudni ahhoz, hogy valaki egy takaros logikai modellt tudjon összerakni: néhány, részben már a középiskolából ismert jelölést kell még pár dologgal megtoldani. Onnantól pedig fel kell gyűrni az ingujjat, és bepiszkolni a kezünket a matériával: ez esetünkben a modellváltozatok nyúzását, alakítgatását jelenti. És közben agyalni. Szoktam mondani a hallgatóknak, az első és igazán brutális formalizálási lépés a fejünkben képszerűen gomolygó elképzelések természetes nyelvi formába öntése. Ha ez a természetes nyelvi modellváltozat az asszociációkra figyel, akkor inkább költészet születhet. Ha a nyelvi változat következtetni akar, akkor meg tudomány. Az utóbbi logikai formalizálása, bár maga is hozzányúl az elmélethez, inkább csak gatyába rázása az elmélkedő fejekben már kialakult természetes nyelvi modellnek. Ez egy nagyon kreatív és élvezhető feladat lehet egy nem túl távoli szint után. Remélem, a kurzus derekára a csoport eljut erre a szintre. Onnantól pedig: mixing business with pleasure.

Sipos Júlia