Közel másfél évtizede foglalkozom az Európai Unió támogatáspolitikai rendszerén keresztül hazánkban megvalósuló fejlesztésekkel. Tapasztalataim az intézményrendszeri programirányítással kezdődtek, majd a mindhárom szférában (köz-, vállalkozói - és civil) végzett projektmenedzsmenti tevékenység arra késztetett, hogy az ez irányú ismereteimet további nemzetközi szakirodalmi és módszertani ismeretekkel bővítsem a doktori program keretében.

A három hazai programozási periódus megvalósítási eredményeit, fejlődéstörténetét elemezve, ötvözve a nemzetközi szakirodalommal, és más tagállami gyakorlatokkal azt állapítottam meg, hogy a források hatékonyságának vizsgálata jelentősen elmarad a kívánt mértéktől.

Kutatásom során megállapítottam, hogy mind a hazai és a nemzetközi szakirodalomból hiányzik a fogalom definíciója és pontos lehatárolása a fent említett hosszú távú mérési szempontok mellől, a tagállamok az ezirányú méréseket pedig heterogén módon valósítják meg standard számonkérés hiányában. Ezért doktori munkámban fogalmi javaslatot is tettem a hatékonyság projekt- és programszintű kritériumaira. Előbbi szinten vizsgálandó például egy beruházás vagy ún. soft-fejlesztés időben történő megvalósítása, megfelelő volt-e a költségtervezés megalapozottsága és annak motivációi, a tényleges költségek ár-értékarányossága, a felesleges költségek minimalizálásra történő törekvések célzott kontrollja. Programszinten az előre-jelezhetőség, rugalmasság, jövő-orientált tervezés, folyamat-közbeni monitorozás és értékelés, területi szinergia, és a visszacsatolás lehetősége jelent meg szükséges feltételként.

A hipotézisek bizonyítására használt módszerek arra is rávilágítanak, hogy a tagállamok közötti érdemi, operatív egyeztetés jogos igény nemcsak a forráskeretek kialakítása során indokolt, hanem a megvalósítás éveiben is. A nemzetközi együttműködés a végrehajtási közösségi rendeletek értelmezésében, hatékony és erősebb érdekképviseletében – ezáltal kevesebb kötelezettségszegési eljárást eredményezve – nyilvánulhatnak meg.

A szakirodalom definíciós problémáin túl, a felülről-lefelé történő megközelítés mellett mindinkább szükségesnek látom az alulról - a megvalósítás oldaláról - elindított kezdeményezéseket a felelős felhasználás érdekében. Ez nemcsak a Brüsszel felé történő elszámolás miatt fontos, hanem mert a megvalósult fejlesztések között élő emberek véleményét az formálja leginkább, amit saját megvalósítási tapasztalatuk alapján vagy lakókörnyezetükben érzékelnek. Ahogy egy hazai szakértő is megfogalmazta: „ A német adófizetők szempontjából kevés jobban hergelő és népszerűség hajhász közéleti honlap van, mint azok, amelyek a pazarló, értelmetlen, haszontalan uniós fejlesztéseket gyűjtik össze.”(Balás, 2013).

Győriné Szabó Gabriella doktori kutatása

A védés előtti státuszú disszertáció elérhető a Corvinus PhD disszertációk adatbázisában.