Az alacsony női részvétel okai a felsővezetésben Mit mondanak erről a döntéshozók?

Dunavölgyi Mária

Dunavölgyi Mária "Az alacsony női részvétel okai a felsővezetésben – Mit mondanak erről a döntéshozók?" (2016) című értekezése a gazdálkodás- és szervezéstudományok tudományágban készült, a védésre 2017. március 23-án került sor.
Sokévnyi kutatói és vállalatvezetői tapasztalattal vágtam bele a kutatásba, melynek célja annak feltárása volt, hogy a Magyarországon dolgozó férfi felsővezetők hogyan vélekednek a nők részvételéről a felsővezetésben. Magyarországon csak minden hetedik felsővezető nő, míg a volt szocialista országok közül sokban már minden negyedik ilyen pozíciót nők töltik be.

A tudományos kutatások és kísérletek arra hívják fel a figyelmet, hogy a háttérben sok szocializációs és kulturális elem húzódik meg, melyek következményeként az emberek többsége a férfiakat még mindig jobb vezetőnek hiszi, a jobb vezetőket pedig férfiasnak. Ugyanakkor a tudomány arra is rámutat, hogy a vegyes vezetői csapatok jobb teljesítményt nyújtanak.

Nagyon kevés olyan kutatás történt eddig, amely a férfiakra, az ő értelmezéseikre a velük készült beszélgetések alapján fókuszált volna, ezért én 18 férfi felsővezetővel készítettem mélyinterjút. A válaszok interpretatív elemzése és a kinevezési gyakorlatok egybevetése során az alábbi öt csoport körvonalai rajzolódtak ki a férfi döntéshozók női vezetésről alkotott vélekedéseik és a kinevezési gyakorlatuk alapján.

Az interjúalanyok női felsővezetői részvétellel kapcsolatos véleményei és kinevezési gyakorlatuk

 

  Nem nevezett ki Egyet-kettőt kinevezett Többet kinevezett/támogatott
1. Támogatók     X
2. Fejlődők     X
3. Bizonytalanok   X X
4. Elméletkonstruálók X    
5. Kelletlenek és Elutasítók X   X

A Támogatók csoportját azok alkotják, akik mindig pozitívak voltak a nők vezetői képességeivel kapcsolatban és kételyek nélkül, aktívan tesznek is felsővezetői részvételük növeléséért. Sok pozitív példáját látták sikeres női vezetőknek az életük során. Kiemelték, hogy ahol nő vagy nők is vannak a vezetésben, ott kevesebb a „fiúskodás” és a „kakaskodás”. Úgy vélik, hogy a nőknek a férfiakét felülmúló empátiája nemcsak egyéni, de vállalati szinten is megragadható. Példa rá a férfiak vitái során a nők béketeremtő képessége. Nagyon hasznosnak ítélik a nők által megjelenített új szempontok megjelenését a döntéshozatal során, illetve a nők kreativitását és problémamegoldó képességét.

A Fejlődők azok, akiknek korábban a női vezetőkkel kapcsolatban negatív vélekedéseik voltak, de tanulási folyamaton mentek át és így váltak kinevezőivé, támogatóivá a vezetőnőknek. Ez a változás volt, akinél akkor történt, amikor új vállalatnál kezdett dolgozni, ahol magas szintű tehetséggondozás folyt, de volt, ahol vészhelyzetben kénytelenek voltak nőket kinevezni, és így megtapasztalták az előnyöket.

A Bizonytalanok alapvetően pozitív véleménnyel vannak a nők vezetői képességeiről, kineveztek már női vezetőt, de ugyanakkor vannak fenntartásaik, kételyeik vagy az értékeiken belül ellentmondások tapasztalhatók. Jellemzően csak egy nőt neveztek ki és ezzel meg is elégedtek, nem folytatták tovább.

Az Elméletkonstruálók ugyan szavaikban pozitív véleménnyel vannak a nők vezetői képességeiről, de mégsem neveznek ki nőket felsővezetői pozícióba. Közülük többen is sajátos konstrukciókkal magyarázzák az okokat.

Ez utóbbi két csoportba tartozók sokféle módon magyarázzák döntéseiket, melyeket a tudomány a tudattalan előítéletek közé sorol. Vannak, akik úgy vélik, hogy bár a nőknek kéne vezetőknek lenniük, mert evolúciós okokból jobbak a tehetségek kiválasztásában és mentorálásukban, ugyanakkor nem vágynak a hatalomra. Mások szerint a nők nem kakaskodnak eleget, nem harcolnak eléggé a vezetői megbízásokért.

Végül a Kelletlenek és Elutasítók nem tartják alkalmasnak a nőket felsővezetői feladatok ellátására. Az indokok között részben az hangzott el, hogy a saját házastárshoz hasonlóan a többi nőt sem tartják alkalmasnak önálló döntéseket igénylő munkavégzésre, csak végrehajtó feladatok ellátására. A feladat iránti elköteleződés is negatív értelmezést kapott ebben a csoportban, a vezetői feladatokra való alkalmatlansági okként említve. Ugyanakkor a vezetéstudomány a gyorsan változó, globalizálódó világban a feladat iránti elköteleződést tekinti a siker egyik fontos tényezőjének.

A cégkultúrák hatását vizsgálva azt láthatjuk, hogy a magyar és a német vállalatoktól érkezők negatívabban, míg a skandináv, amerikai és holland tulajdonú cégeknél dolgozók pozitívabban értelmezték a női felsővezetői részvétel hatásait. A korai szocializáció hatásai a Támogatók csoportjában voltak nyomon követhetők. A kutatás és fejlesztés intenzív cégek vezetői nagyra értékelték a női kreativitást, a tanácsadó cégek vezetői pedig úgy vélték, hogy az ő munkájukban különösen érvényesülnek a női előnyök.