Kilépünk a komfortzónánkból? A netbankolás világában Suppan Márton, a Peak Financial Services igazgatója kalauzol bennünket


FinTech, digitális bankolás, self-drive, payroll, cross selling logika, IT háttér. Ezek a fogalmak elsőre talán ördögtől valónak tűnhetnek, de aki ott volt november 8-án az E III-as teremben, nekik már biztosan többet jelentenek ezek a szavak. Egyetemünk egyik elismertje, a Heller Farkas Szakkollégium által Suppan Márton, a Peak Financial Services igazgatója tartott előadást bevezetve minket a bankolás tudományos világába. A témán belül számos új, izgalmas kifejezéssel ismerkedtünk meg, és megértettük a digitális bankolás lényegét.

15. alkalommal rendezték meg, idén november 7. és 10-e között a Heller Farkas Szakkollégium szakmai hetét. A háromnapos konferenciát és a hozzá kapcsolódó szakmai versenyt magába foglaló eseménysorozat az elmúlt évek során a Budapesti Corvinus Egyetem egyik legnagyobb presztízsű, hallgatók által szervezett rendezvénnyé vált. 2016-ban ’A pénzügyek jövője’ volt az alaptéma, amelyen belül tőzsdei innovációkról, pénzügyekről és a fintech mozgalom jelentőségéről hallhattunk számos előadást a szakterületek ismert képviselőitől. Suppan Márton, a Peak Financial Services igazgatójának előadása ’Egy új időszámítás kezdete’ címmel nagy vállalás mellett kötelezte el magát, mégis azt látjuk, hogy a netbankolás egy olyan új világ, hogy nem csak a felhasználóknak, de nekünk is tanulnunk kell az alapfogalmakat.

„Ameddig az emberek nem hajlandóak a komfortzónájukból kilépni, addig azt mondom, hogy van hova fejlődnie a régiónak. Érdemes rákeresni a neten, hogy mi is az a digitális bankolás, és mi egyáltalán a digitalizáció!”  Meglepődtök majd… A Google rendszerében az 5-6 millió szócikk között nem találni olyan definíciót, ami lefedné a valóságot. Szerencsére Suppan Márton rögtön készen is állt a válasszal: „Nagyon leegyszerűsítve úgy lehet elképzelni, hogy a fizikai bankolás felköltözik a digitális térbe. De akkor még csak arról beszélünk, hogy digitalizálódik a bankfiók, de akkor beszélhetünk igazi netbankolásról, amikor a 90%-ot adó banki „hátország” is átköltözik a digitális térbe.” És a statisztikák sem tévednek, vannak olyan bankok, ahol a banki dolgoknak még mindig a 90% papír alapon működik, de a digitalizált átalakulás még máshol is nagy elmaradásban van.

Suppan elmondta, hogy nagyon fontos az összes ilyen folyamat együttműködése. Ez már évtizedekkel ezelőtt elindult, és mára már odáig jutottunk, hogy egy tökéletes 365 napos, 24 órás rendelkezésre állás kell, hogy megvalósuljon. Ami nagyon kevés szolgáltatónál van így. Rávilágított a tényre, hogy ezért problémás lehet, mondjuk hétvégén az átutalás, nem is beszélve a kontinenseket átívelő tranzakciókról. „Ehhez teljes élethelyzet menedzsmentnek kell megvalósulnia.” – mondta, majd mosolyogva hozzátette: „Ezt egy párszor el fogom mondani, mivel nekem ez a kedvenc kifejezésem, kifejezésünk a PEAK berkeiben.Ez azt jelenti, hogy az emberek nem termékportfóliókat akarnak, hanem hogy az élethelyzetükön segítsen a szolgáltató. Ha kell akkor hitellel, ha utalni akar, akkor az elmenjen, röviden ezt szoktuk az életmenedzsment kifejezés alatt érteni.”

„Egy McKinsey kutatás felmérése szerint azt tudjuk kimondani, hogy a banki folyamatok 20-40 %-a digitalizált. Ez nagyon-nagyon kevés, mivel maga csak az online adatbázisépítés és az internetbank felületek, illetve mobilbank kártya ennyi, ami digitalizálva vannak a mai világban. Az összes többi papír alapon, fizikailag történik. Akár gondoljunk csak egy egyszerű számlanyitásra. A fizikai megjelenés tehát az esetek többségében nem kizárható.” – mondta Márton, majd halkan megjegyezte: bár egyre jobban kezdik érezni a bankok, hogy érdemes meglépni ezeket a fejlesztési kérdéseket. Folytatva „a maradék 60-80%-ról pedig, azt látjuk, azzal, hogy egy folyamatot digitalizálnak, legyen az, mondjuk egy átutalás, ezt nem úgy teszik, hogy bemennek a bankba és papír alapon kitöltik, hanem online intézik. Ennek hatására 30 % bevétel növekedés korrelál a pénzintézetek számára, és 20-25% költségcsökkenés. Ezek a számok alátámasztják, hogy érdemes a bankoknak ilyen irányba fordulni.”

Ezt követően beszélt arról, hogy az elmúlt 10-20 évben milyen folyamatok zajlottak, vagy zajlanak is éppen. A mobiltelefonok fejlődését hozta fel példának, az érintőképernyő megjelenését és ezáltal teljes lezárult átalakulásról beszélt. Szerinte a kereskedelem világában is hasonló folyamat játszódik le, bár nem gondolja, hogy ez olyan gyorsan és drasztikusan fog lezajlani. Emellett külön kiemelte az autóipart, ahol egy éppen kirobbanóban lévő forradalomról beszélhetünk, amiről azt sem tudjuk, hogy az-e a jó út egyébként. Itt a klasszikus benzines, dízeles autókat váltják le a különböző megoldások. Mint megtudtuk ezeknél azonban jóval kezdetibb stádiumban van a bankszektor és a pénzügyi szektor és ennek a digitalizációja.

De vajon hogyan reagálnak a bankok, arra, ami lejátszódik? A viselkedésváltozásra, a fiatal generáció előretörésére, a technológiai fejlődésre? „Próbálják csökkenteni a fizikai jelenlétüket, Magyarországon is jó sok fiókbezárás történt, közben lázasan fejlesztik az internetbanki, internetbanki területeiket, újabbnál-újabb alkalmazásokat dobnak piacra. A régi szereplők előtt pedig két út áll: ’do-or-die’.” Vagyis a bankok vagy beállnak a sorba és elkezdenek digitalizálódni (do), vagy „kihalnak, mint a dinoszauruszok”(die)- fogalmazott. És mivel az online tér adja a bevétel, a pénzforgalom nagy százalékát, így mindenképpen a szem előtt kell tartani, és alkalmazni kell az adott technológiát.

Idő szűkében érintőlegesen kitért még a modurális bankolásra is, amihez a fintech szolgáltatók összekapcsolódása, és ehhez a klasszikus szolgáltatókat összekapcsoló háttér-networking szükséges. „Kiemelten fontos, hogy nyitott IT rendszereket (pl: API, Sandbox) alkalmazzanak a cégek, amik egyben erős IT hátteret teremtenek, és ezek a tökéletes User Experience-t (felhasználói élvezet/ élmény- a szerk.) nyújtanak.”Természetesen itt sem maradhatott el aztán az elvárt élethelyzet-menedzsment megemlítése, hiszen az a legfőbb cél a kreatív termék- és háttérstruktúra fejlesztés során is.

Ha még mélyebben érdekelne ez a világ, hallgasd a Trend FM-et, ugyanis minden péntek délután egy 2 órás műsor foglalkozik ezzel a témával.

(Szakál Borostyán
BCE kommunikáció és médiatudomány, 3. évfolyam)