Az EFOP 3.6.2 projekt keretében megrendezett „A stratégiai menedzsment legújabb kihívása: a 4. ipari forradalom” címet viselő konferencián és workshopon vehettek részt 2018. október 18-19. között magyar és nemzetközi kutatók. A rendezvény elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a hazai kutatók bemutathassák a digitális transzformációval, Ipar 4.0-val kapcsolatos kutatásaikat, főbb eredményeiket, és kapcsolatokat építhessenek. Mindemellett arra is kiváló lehetőséget szolgáltatott, hogy a résztvevők első kézből, vállalati vezetőktől és a kormányzat képviselőitől értesülhessenek a digitalizáció hazai kihívásairól és helyzetéről.

A sajtóban és a közbeszédben is egyre többet hallhatunk a „negyedik ipari forradalomról”, mégis keveset tudunk arról, pontosan mit jelent ez. Negyedik ipari forradalom vagy Ipar 4.0 alatt általában az információtechnológia, a biotechnológia és a robotika olyan kritikus, ugrásszerű fejlődését értjük, ami a gőzgép, a vasút vagy az elektromosság elterjedéséhez hasonló mértékű termelékenységnövekedést eredményez, és ami jelentős mértékben újradefiniálja gazdasági-társadalmi környezetünket. A témával foglalkozó közkeletű irodalomra jellemző a szélsőségesség: egyesek túlzónak találják, és a távolabbi jövőbe utalják az ezzel kapcsolatos lelkesedést, mások viszont máris kongatják a vészharangot, a munkahelyek tömeges elvesztésére és a társadalmi feszültségek drasztikus növekedésére figyelmeztetnek.

Mindezeket tekintve igen örvendetes, hogy Magyarországon is elindultak olyan átfogó, interdiszciplináris kutatások, amelyek keretében több egyetem és kutatóhely tesz közös kísérletet arra, hogy megértsük a részben már zajló, de nagyobb részben még előttünk álló változások komplex hatásait. Az egyik ilyen vállalkozás a már említett EFOP 3.6.2 projekt, ami „Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban” címet viseli. A makroszintű társadalmi és gazdasági változások mellett ugyanannyira jelentősek a vállalati és szervezeti szintű tendenciák: milyen stratégiai kihívásokat vetít előre a negyedik ipari forradalom; hogyan érinti az emberi munkahelyeket; hogyan hat a vezetők feladataira? Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ az október 18-19-én tartott stratégiai menedzsment konferencia egyetemünkön.

Az eseményt Dr. Mészáros Tamás rektor emeritus nyitotta meg, majd Dr. Vilmányi Márton (Szegedi Tudományegyetem) moderálásával, Dr. Rácz Zsolt (Audi Hungaria Zrt.), Dömény István (ELTEC csoport) és Pomázi Gyula Zoltán (Iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkár) vitatták meg az Ipar 4.0 legfontosabb kérdéseit. A hallgatóság soraiban a hazai egyetemek kutatói mellett számos vállalat vezetője is képviseltette magát. A kerekasztal-beszélgetést követően a résztvevők több asztaltársaságba rendeződtek, és World Café beszélgetések során vitatták meg, hogy jelenleg milyen kihívások azonosíthatók a munkaerőpiacon, és mennyiben segíthetik e problémák kezelését a digitális technológiák, valamint összességében hogyan látják az Ipar 4.0 helyzetét Magyarországon.

A délután folyamán két párhuzamos szekcióban mutathatták be a résztvevők legújabb kutatási eredményeiket, ezek: „Stratégia–technológia-projekt, avagy diszciplínák találkozása” és „Stratégiai korszakváltás: Digitális transzformáció és ipar 4.0”. A szekciók keretében bemutatott előadások sokszínűek voltak, a hallgatóság átfogó képet kaphatott a digitális transzformáció jelenlegi helyzetéről. Az előadások során az érdeklődők betekintést nyerhettek abba, hogy milyen főbb digitális trendekkel és kihívásokkal találkozhatunk napjainkban többek között a hazai szolgáltatóközpontokban, logisztikai vállalatoknál, a tejiparban, a pénzügyi szolgáltatások, a megújuló energiaforrások piacán, valamint a gyártó és termelő vállalatok esetében.

A kutatások általános tapasztalataként látszott, hogy a legtöbb termelő és szolgáltató vállalat már több, az Ipar 4.0 ernyőfogalma alá tartozó fejlesztésbe is belevágott, így már első tapasztalataik, tanulságaik birtokában tervezik további projektjeiket. A robotizáció és automatizáció ugyanúgy megjelenik a gyártósorok mellett, mint az irodaüzemekben. A szolgáltató vállalatok esetében például a rutinszerű folyamatokat automatizálják, bizonyos lépésekre pedig tanulni és fejlődni is képes, mesterséges intelligenciával felvértezett szoftverrobotokat állítanak be. A kutatási eredményekből kitűnik, hogy a negyedik ipari forradalom semmiképpen sem a távoli jövőben zajlik majd le, az első tapasztalatok azonban némileg lehűtik a túlzott várakozásokat. A digitális átalakulást lehetővé tévő technológiák jelentős része még meglehetősen drága, bizonyos funkciókra és folyamatokra gazdaságosan még biztosan sokáig nem lesz alkalmazható. Hasonló trendek látszanak a munkahelyek érintettsége tekintetében is: a termelő vállalatok alacsony hozzáadott értéket előállító munkásai talán valóban növekvő veszélyben vannak, a szolgáltató vállalatokban azonban a technológiai fejlesztések az unalmas, repetitív feladatokat veszik át az emberi munkaerőtől, így a munkavállalók az érdekesebb, nagyobb kreativitást igénylő tevékenységekkel foglalkozhatnak.

A második napon egy zártkörű workshop keretében a régiós országokból érkezett kutatók mutatták be Ipar 4.0-val és digitális transzformációval kapcsolatos kutatásaikat. A workshop alapvetően azt a célt tűzte ki, hogy létrejöjjön egy olyan kezdeményezés, amelyben összehasonlíthatóvá válnak a környező országok termelő és szolgáltató vállalatainak Ipar 4.0-val kapcsolatos tapasztalatai. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy az eredmények alapján átfogó képet adjanak mind a régió országaiban működő vállalatok, egyetemek és kutatóhelyek, mind pedig a kormányzati szereplők számára.

Baksa Máté