Szervezési megoldások a szocializmus évtizedeiben – az Alba Régia Építőipari Vállalat példáján

Az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor és az azt követő években jelentősen felértékelődtek a vezetés- és szervezéstudomány elméleti és gyakorlati szakemberei. A vállalatok teljesítményének megítélésekor egyre nagyobb súllyal esett latba a működés hatékonysága, így fokozódó érdeklődés mutatkozott az ezzel foglalkozó tanácsadók megoldásai iránt.

A szervezésről szóló 1971-es párthatározat megerősítette a vállalati szervezéssel foglalkozó intézeteket és osztályokat (ISZI-ket). „Az MSZMP Központi Bizottságának 1971. decemberi határozata megállapítja, hogy népgazdasági terveinek teljesítéséhez a termelés és a szolgáltatás területén széles körű akció kibontakoztatása szükséges a vállalaton belüli üzem- és munkaszervezés színvonalának növelésére. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kormány kezelje kiemelt feladatként a gazdasági szervező munka színvonalának emelését. Érdemes megemlíteni, hogy felsőbb pártszervezetek 1948 óta első alkalommal foglalkoznak ilyen kiemelten a vállalati szervezés fejlesztésének ügyével. Remélhető, hogy a tervezett átfogó és sokirányú erőfeszítésekkel sikerült lendületet adni a vállalati szervezés fejlesztésének” – írja egy ezzel foglalkozó 1972-es forrás.

A szervezési osztályok révén a szervező szakma és tevékenység presztízse és megbecsülése jelentősen megemelkedett, hiszen az itt végzett kutató-fejlesztő munka sok esetben komolyan növelte a munka hatékonyságát, aminek hatása a kedvező pénzügyi eredményekben is megmutatkozott. Kiss József úr, az Alba Regia Építőipari Vállalatot (ARÉV) 25 éven keresztül irányító legendás vezérigazgató a vele készített interjúnk során arról számolt be, hogy a szervezés révén eszközölt hatékonyságjavításnak számottevő szerepe volt abban, hogy a társaság 1965 és 1989 között minden évben elnyerte a kiváló vállalat címet. A folyamatosan javuló eredmények egy része felett a vállalatvezetés rendelkezhetett – a minisztérium elismerésének jeleként és további ösztönzésként. Az így felhasználható pénzösszeg egy jelentős részét minden évben a következő évi fejlesztések előkészítésére fordították, a fennmaradó részt pedig személyi jellegű kifizetésekre, aminek segítségével folyamatosan érdekeltté tudták tenni a munkatársakat a további hatékonyságjavító intézkedések bevezetésében.

Az ARÉV vezetésének megvalósított kezdeményezései közé tartozott a gyártelep területén használható – a ma működő, fővárosi Bubi-hálózathoz hasonló – kerékpár-rendszer kialakítása, amely nagymértékben gyorsította a munkatársak közlekedését a sokhektáros területen. Csak úgy, mint az üzemcsarnokok racionalizáló átalakítása, vagy a környékbeli büféssel kötött megállapodás, miszerint a vállalat felszerelt kézikocsit biztosít számára, amivel végigjárhatja az üzemeket, gyártósorokat, hogy ezzel megtakarítsa a büfébe tartó munkások ki- és besétálásra pazarolt munkaidejét.

Baksa Máté