Kutatók Éjszakája 2018. szeptember 28.

A turizmus jövőjét felvázoló teltházas előadások a III-as előadóteremben

A Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének Turizmus Továbbképző és Kutatóközpontja az idei évben a turizmus szektort érintő aktuális, ugyanakkor nem csak szakmabeliek számára izgalmas előadásokkal nyújtott betekintést e multidiszciplináris terület rejtelmeibe. 2018. szeptember 28-án, az eseménysorozat nyitónapján Jászberényi Melinda egyetemi docens Kökény László és Miskolczi Márk PhD-hallgatókkal együttműködve két rendkívül izgalmas, jövőbetekintő témával várta az érdeklődőket. A kutatás-fejlesztés, az innováció előmozdítása Európa jövőbeli versenyképességének sikertényezője, ebből adódóan kiemelten fontos a társadalom, a fiatal generáció figyelmének felhívása a különböző tudományterületek aktuális, jövőt formáló eredményeire, ezen keresztül pedig a kutatói életpályában rejlő lehetőségekre.

A turizmus jövője – utazás a Marsra?

Az első előadás meghívott szakértője Dr. Sík András volt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) alelnöke, bolygókutató. Kutatási területét a vörös bolygó formakincse és az űrszonda-felvételek térinformatikai feldolgozása jelentik. Közel két évtizede kíséri figyelemmel a Mars felfedezésének legújabb eredményeit, szívesen vezetne egy kalandvágyó űrturista-csoportot külső szomszédunk fenségesen zord tájain! Kutatási területe többek között a planetológia, így előadásában átfogó képet adott a bolygóátalakulásának mozzanatairól, valamint az égitest vizsgálatáról szóló aktuális nemzetközi kutatási projektekről. A szakértő rávilágított a bolygó felszínén végzett kutatások turisztikai kapcsolódásaira is. A prezentáció során olyan, ma még a realitástól elrugaszkodottnak látszó megoldásokkal ismerkedhetett meg a hallgatóság, melyek a nem is oly távoli jövőben már elérhető szolgáltatássá válhatnak az igazán egyedi kalandot kereső turisták részére. Napjainkban számos vállalat dolgozik olyan koncepciókon, melyek a Marson található, a jövőben turisztikai látványosságnak számító felszíni képződmények megtekintésének lehetőségeivel, szállodakomplexumok építésével, vagy éppen egy marsi valóságshow szervezésének körülményeivel foglalkoznak. Dr. Sík András azt is kifejtette, hogy a Marsra tett űrutazás csak az igazán elszánt, a kozmológiáért rajongó utazók számára lehet vonzó, hiszen a Földről nagyjából kilenc hónapba telik eljutni a vörös bolygóra, ahol űrturistáinknak a következő lehetséges hazautazási időpontig legalább 3-4 hónapot szükséges eltölteniük, mely rendkívüli pszichológiai terhet róhat rájuk. Probléma továbbá, hogy ugyan az eszközök, melyek az ember marsi túlélését biztosítják, részben már rendelkezésre állnak, az űrturisták biztonságos odajutása, a hazatérés körülményei még bizonytalanok. Ennek ellenére 2025-2035-re a jelenlegi kutatási eredmények alapján elképzelhetővé válik a Marsra tett utazás, így pedig az űrturizmus realitása is egyre valószínűbbé válik. A közeljövőben már mindennapos lehet, hogy az utazási irodák brosúráiban marsi körutakról olvashatunk, és ha elég nagy bennünk a kalandvágy, talán mi magunk is űrutazókká, néhány hónapra pedig marslakókká válhatunk.

Hogyan térítsünk el egy önvezető autót, avagy mitől lesz okos egy város?

Szemerey Samu, a Lechner Tudásközpont vezető településügyi szakértője a jövő okosváros-koncepcióit illetően fejtette ki gondolatait. Szemerey Samu végzettsége szerint építész, szakterülete pedig a technológia, a kreatív iparágak és az épített környezet kölcsönhatásainak vizsgálata, továbbá a tervezői praxis innovációja. Előadónk a hazai okos város programok koordinációján dolgozik, így prezentációjában is a gyakorlatorientált nézőpontot tükrözve, mai és mindenki számára érthető információkkal alátámasztva ismertette a mindennapi életünkben tapasztalható technológiai változásokat. A téma felvezetéseként bemutatásra kerültek a városok fejlődésének legfontosabb mérföldkövei, hangsúlyozva kortörténeti sajátosságaikat, melyek alapján a maguk idejében ezek a települések is „okosnak” számítottak. Megismerkedhettünk a jövő városainak modern, IKT-alapú technológiai környezetével, a fenntartható és szolgáltatásközpontú közlekedésfejlesztés sajátosságaival, valamint a szabadidős és turisztikai folyamatokat javító IKT megoldásokkal egyaránt. Szemerey Samu a világ legkülönbözőbb területeiről hozott példákkal hívta fel a figyelmet arra, hogy egy kevésbé korszerű infrastrukturális feltételeket biztosító város is könnyen fejlődhet okossá: digitális kormányablakként működő kioszkok, valós idejű menetrendi információk, vagy akár az okos háztartási eszközök is egy elavult fizikai környezetben nagymértékben hozzájárulhatnak a felhasználói élmény javításához. A prezentáció fontos konklúziója azonban, hogy a technológiára való támaszkodás nem elegendő a modern digitális városok kialakulásához. A tényleges siker legfontosabb hozzávalói mi vagyunk: „okos” városban csak „okos” emberek élhetnek, vagyis a technológia irányításának kontrollálása lesz a jövő egyik legnagyobb kihívása.

Miskolczi Márk, PhD-hallgató