Díjazzuk a kreativitást!

Corvinus díj

A Kreatív Kutatási Ötlet Díj kitüntetettjei: Palik Júlia, Berezvai Zombor, Hajdu Miklós

A Budapesti Corvinus Egyetem 2018. szeptember 28-án tartotta éves kitüntetésátadó ünnepségét. Ennek keretében jutalmazták a legjobb kutatási innovációkat felmutató doktorandusz hallgatókat a Kreatív Kutatási Ötlet Díjjal. Ezt az elismerést az a hallgató kaphatja meg, akinek a doktori képzés első szakaszát lezáró kutatási terve az aktuális környezeti, gazdasági és társadalmi kihívásokat újszerűen közelíti meg, illetve akinek a kutatási terve módszertanában innovatív, kreatív megközelítést tartalmaz. Idén három különböző doktori iskola hallgatója, Palik Júlia, Berezvai Zombor és Hajdu Miklós részesült a kitüntetésben, mindhárman módszertani újításokat mutattak be és használtak saját kutatási területükön belül. Most ők ismertetik kutatási ötletüket.

Palik Júlia – Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola

Palik Júlia harmadéves doktori hallgató az International Relations Multidisciplinary Doctoral School képzésén, és egy éve kutatási asszisztensként dolgozik Norvégiában a Peace Research Institute Oslo-ban (PRIO). A társadalomtudományokban általában, a kvalitatív kutatási módszertan esetében pedig különösen hangsúlyos szerephez jut a módszertan érvényessége (external and internal validity), megbízhatósága (reliability), és transzparenciája. Júlia vegyes módszertani kutatást végez (mixed-method research), hogy az államokon belüli háborúk dinamikáját és a külső szereplők beavatkozásának irányát, hatását és mértékét vizsgálja.

Kutatási témájánál azonban relevánsabb a módszertan során alkalmazott újítása, amely iránymutatásként szolgálhat más kutatási területeken dolgozó hallgatók számára is. Júlia disszertációjának első része egy nagy mintájú (large-N) statisztikai elemzéssel kezdődik (OLS regression with fixed effects), amelyet pedig egy kisebb mintájú (small-N) kvalitatív elemzés követ. A kvalitatív fázis az úgynevezett strukturált, fókuszált összehasonlító elemzés (structured-focused comparison) és szoftveres dokumentumelemzés módszerén alapszik. A szoftver alapú dokumentumelemzés (NVivo 11 pro szoftverrel) lehetővé teszi, hogy az összehasonlító elemzés az átlagnál rigorózusabb formát öltsön, mivel a dokumentumok kiválasztása és a kódolás folyamata a függelék szerves részét képezi. Júlia hosszú távú célja a kutatásmódszertani transzparencia hirdetése, hogy saját eredményei empirikus adatokon nyugvó vitát generáljanak, további elemzések alapját képezzék, és hogy mindenki számára elérhetővé váljanak.

Berezvai Zombor – Gazdálkodástani Doktori Iskola

Berezvai Zombor kutatási témája a kiskereskedelmi innováció, a földrajzi terjeszkedés és a profitabilitás kapcsolatának vizsgálata élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok esetén. A kiskereskedelmi vállalatok innovációs tevékenysége a legutóbbi gazdasági válság óta erőteljesen fellendült, azonban még nem készült átfogó kutatás arról, hogy ez milyen összefüggésben van a vállalatok terjeszkedésével és pénzügyi teljesítményével. Ennek egyik oka, hogy a kiskereskedelmi szektorban az innováció mérése meglehetősen problematikus. Ez adja a kutatás nehézségét, egyben innovativitását is. A más szektorokban gyakran alkalmazott innovációs mutatószámok, mint a K+F kiadások értéke vagy a szabadalmak száma nem igazán értelmezhető a kiskereskedelmi vállalatok esetén. E cégek leginkább csak alkalmazzák a már meglévő technológiákat, a technológiai fejlesztés kevésbé jellemző rájuk. Az innovációs ciklusok ráadásul rövidek, így a kiadások rögtön költségsoron jelennek meg, nem pedig K+F kiadásként. Emellett sok kereskedelmi innováció a beszállítókkal és/vagy vevőkkel együttműködve valósul meg (pl. egy új kereskedelmi márkás termékcsalád bevezetése).

A kiskereskedelmi vállalatok innovativitásának mérésére ezért konzulensével közösen egy új mutatószámot fejlesztett ki. Ennek lényege, hogy a megvalósított innovációs kimenetek számával mérték a vállalatok innovativitását. Az innovációs kimeneteket különféle céges források (honlap, éves jelentések), valamint gazdasági lapok és adatbázisok szisztematikus áttekintéséből nyerték. Zombor az adatgyűjtés eredményeként előállt paneladatbázist dinamikus panelmodell segítségével elemezte. Ezáltal a függő változóban lévő autokorreláció, illetve a fordított kauzalitás okozta endogenitás is kezelhetővé vált, az eredmények torzítatlansága így nagy valószínűséggel teljesült.

Hajdu Miklós – Szociológia Doktori Iskola

Hajdu Miklós doktori kutatása során a magyarországi városi önkormányzatok integritását vizsgálja objektív mérőszámok alapján. Az országokat összehasonlító elemzések gyakran szólnak arról, hogy hol alacsonyabb vagy magasabb a korrupció, illetve beszámolnak a korrupciós kockázatok szintjéről, és arról, hogy mely államokban teljesítenek jobban vagy gyengébben a közintézmények. Az egyes országokon belüli különbségekről azonban kevés kvantitatív kutatás született, amit Miklós fontosnak tart pótolni. Mindezt egy újszerű módszertan alkalmazásával tudja megtenni – a korrupció és az integritás ugyanis nehezen mérhető és definiálható fogalmak, annak ellenére, hogy mindig aktuális társadalmi-gazdasági problémák kapcsolódtak hozzájuk. Különösen nehéz objektív mérőszámokat kidolgozni e jelenségek kutatásakor, azonban az interneten egyre több olyan kemény, hivatalos adat lelhető fel, aminek feldolgozásával felmérhetővé válnak az úgynevezett korrupciós kockázatok. Ezek a mutatók tehát nem közvetlenül a korrupció megvalósulását vagy a korrupt működés tényét jelzik, hanem azt, hogy az egyes intézmények működése vagy az eljárások lebonyolítása mennyiben kedvez egy esetlegesen korrupt tranzakció lebonyolításához.

A leíró jellegű vizsgálat mellett a tervezett kutatásban Miklós azoknak az összefüggéseknek a fennállását is tesztelné a települések körében, amelyeket a korrupció mérőszámai és a különböző társadalmi-gazdasági mutatók között korábbi tanulmányok már kimutattak nemzetközi összehasonlításban. Emellett egy, az önkormányzatok érintett tisztségviselői körében lebonyolított kiegészítő interjús kutatás alapján a kemény statisztikai adatok hátterét is feltárja majd. A dolgozat tehát amellett, hogy az integritást helyi szinten vizsgálva új ismereteket derít fel, a korrupciókutatás módszertani diskurzusához is hozzájárulhat.