Az immár 55. alkalommal megrendezett Közgazdász-vándorgyűlésen a plenáris nyitóelőadás kuriózuma volt Thomas J. Sargent közgazdászprofesszor előadása, mert személyében először adott elő a hagyományos vándorgyűlésen Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal kitüntetett előadó. A téma az eszközár-buborékok jelensége volt, amikor a befektetési eszközök piacain jelentkező kereslet és kínálat jelentősen eltér a fundamentális értékektől (az elméletileg reális ár megközelítésétől). Már maga a buborék megfogalmazása is izgalmas téma, mondta a professzor, mert például a részvényeknél is többféle megközelítés jellemző. A gondolatmenet több fordulata után szó esett az optimista és pesszimista befektetők arányáról és a fundamentális értékről alkotott képükről, illetve a tömegpszichológia hatásáról, emellett arról is, hogy a tőkeáttétel és a rövidre eladás lehetősége miként képes felgyorsítani a buborékosodást, illetve az ezzel kapcsolatos heves ármozgást. Mindenesetre frissítő volt egy Nobel-díjas professzortól hallani az elmúlt évtizedekben az életünkben különösen nagy hangsúllyal jelen lévő jelenségről, újragondolni a tudományos vizsgálódás és a gyakorlati üzletmenet kapcsolatát.

A szekcióülések közül az Iparfejlesztés Szekció „Ipar 4.0” című blokkját emelem ki, amely egy másik időszerű jelenségről, a 4. ipari forradalomról szólt. Itt az Irinyi-terv eredményein túl megismerhettük a magyar tulajdonú, helyi cégből nemzetközi sikerre jutott, orvosdiagnosztikai eszközöket gyártó Sanatmetal Kft. innovációs- és versenystratégiáját, valamint a szintén helyi, de egy multinacionális vállalat tulajdonában lévő pneumatikai gyártó, az Aventics Hungary Kft. gyártási folyamatain keresztül az Ipar 4.0 főbb jellemzőit. Prezentációjában Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes-államtitkára kiemelte, hogy 2017-ben újabb paradigmaváltás tapasztalható az iparban, amelynek lényegi eleme a digitalizáción keresztül a vállalatok közötti (start up – kkv – multi), illetve a gép-gép közötti (machine to machine) folyamatok újragondolása. Maga az Ipar 4.0 a kiber-fizikai rendszereken – a valós és virtuális valóság korábban nem létező integrációján – alapulva a termékek teljes életciklusában az egész értéklánc új szintre emelt szervezését és szabályozását valósítja meg. Az előadásokat követő beszélgetések legfőbb következtetése az volt, hogy a következő időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kap a képzett humánerőforrás integrálása a vállalatok struktúrájába, a hazai értékláncok tudatos és teljes körű fejlesztése, ezáltal biztosítva lehetőséget, hogy a jövő iparágai megvessék lábukat a magyar gazdaságban.

Mindezek persze csupán egyedi kiemelések a Vándorgyűlés gazdag kínálatából, amelyen két plenáris és 17 szekcióülés keretében több mint 160 előadót hallgathatott meg a közönség. Jó volt látni, hogy mind az előadók, mind a közönség soraiban évről évre egyre nagyobb a Corvinust képviselő oktatók és diákok száma. A szakmai programok mellett az informális kapcsolatépítésnek is hagyományosan jó terepét nyújtotta a Vándorgyűlés.

Kozma Miklós
Üzleti Gazdaságtan Tanszék

2. kép: Thomas J. Sargent

(fotók forrása: http://kozgazdasz-vandorgyules.blog.hu/2017/09/09/fotok_771)