Keresztény és buddhista vállalkozók értékorientációja

Kovács Gábor november közepén védte meg Keresztény és buddhista vállalkozók értékorientációja című PhD-értekezését, melyet a Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központjában, Zsolnai László témavezetése mellett készített.

Az értekezés betekintést nyújt a spiritualitás menedzsment gyakorlatban betöltött szerepébe. A gazdaságban megjelenő keresztény és buddhista értékeket, és az azokhoz köthető gazdasági gyakorlatok megvalósulását mutatja be. Bár a vallási-spirituális tapasztalatok személyes jellegűek, mégis hatással vannak a társadalmi életre, a társadalmi kapcsolatokra is. Bárki megélheti és megvalósíthatja személyes vallási-spirituális értékelköteleződését saját üzletvezetési gyakorlatában. A disszertáció e témakört vizsgálja a menedzsmenttudományok területén.

A spiritualitásnak a menedzsment gyakorlatban betöltött szerepét vizsgáló kutatási terület jelentősége a 2000-es évek elején megnőtt. Ezzel párhuzamosan a menedzsment gyakorlatban is megjelent az érdeklődés a spiritualitás iránt. A spirituális értékelköteleződés biztosíthatja az üzleti életben az etikus viselkedés belső motivációját, létrehozza a bölcsességet, a kreativitást és a kölcsönösséget. Lehetővé teszi az innovatív etikai ideák és gyakorlatok kifejlesztését, továbbá az őszinte etikus viselkedés egyik szükséges feltétele és számos esetben versenyelőnyt is jelenthet.

Az értekezés elméleti összefoglalója betekintést nyújt a Katolikus Egyház társadalmi tanításába, összegzi annak gazdasági szempontból releváns dokumentumait, valamint ismerteti a gazdaság területén megjelenő keresztény értékeket. A dolgozat bemutatja a gazdaságban releváns buddhista alaptanításokat, összefoglalja a buddhista közgazdaságtan történetét és annak eszmerendszerét, valamint ismerteti a gazdaság területén megjelenő buddhista értékeket.

Az empirikus kutatás kvalitatív módszertan alkalmazásával készült. A feltáró vizsgálatban huszonkettő, vagyis kétszer tizenegy magyarországi keresztény, illetve buddhista vállalkozó vett részt. Az eredmények azt mutatják, hogy a gazdaságban relevanciával bíró keresztény és buddhista alapértékek is három értékkategória mentén csoportosíthatóak. A részt vevő vállalkozók értékorientációját meghatározza az adott spirituális hagyomány ontológiai koncepcióját leíró alapérték; a gazdasági folyamatok procedurális megvalósítását leíró alapérték; valamint az üzleti folyamatok másokra való irányultságát kifejező alapérték. Mindemellett az eredmények azt is mutatják, hogy a keresztény, illetve a buddhista vállalkozók az üzleti életben hasonló üzleti gyakorlatok segítségével, hasonló területeken valósítják meg az etikus gazdálkodás különféle gyakorlatait. Vállalkozásaikra jellemző az alkalmazottak alacsony fluktuációja, a munkavállalói lojalitás, valamint a barátságos munkahelyi légkör. A vizsgált vállalkozók alapvető célja nem a profit maximalizálása, hanem többdimenziós célrendszerek megvalósítása. A vállalkozások nem a rövid távú nyereségességet, hanem a hosszú távú, fenntartható gazdálkodást helyezik előtérbe. A spirituális értékorientációval rendelkező vállalkozók elkötelezett érintett-menedzsmentet valósítanak meg, és elutasítanak minden, korrupcióval vagy jogosulatlan előnyszerzéssel járó üzleti lehetőséget.

A keresztény és buddhista vállalkozók értékorientációja című doktori értekezés megtalálható a Corvinus Egyetem könyvtárában, vagy online olvasható a Corvinus disszertációk között az alábbi címen: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/973/.