Fehér Pétert és Szabó Zoltánt az Informatikai Intézetből arról kérdeztem, mik az eddigi tapasztalataik a digitalizáció mint kutatási téma műveléséről, és mik az ezzel kapcsolatos terveik a belátható jövőben.

Szabó Zoltán beszélgetésünk elején elmondta, hogy az informatikai szolgáltatásmenedzsment az intézeti kollektíva kutatási témája már 2008 óta, és rendszeresen vállalati felméréseket végeznek a témában. A globális gazdasági válság éveiben különösen érdekesnek mutatkozott az informatikai szolgáltatásmenedzsment kutatása, mert a szolgáltatásminőség biztosítása a költségmegszorítások és a visszaeső piaci kereslet környezetében izgalmas kihívást jelentett.

A témakör kutatásában megjelent a digitalizáció fogalma,
mintegy három évvel ezelőtt, ami új színt hozott a palettára. Most is vannak tért nyerő technológiák, illetve ezek alkalmazási területei, amelyek átalakítják az informatikai felhasználást a vállalatoknál. Ilyenek a felhőalapú rendszerek, a mobiltechnológia kiterjedt alkalmazási lehetőségei, a kommunikációs technológia kapcsolódó forradalma, az adatfeldolgozás meghatványozódó képességei, és a fokozatosan egyre kiforrottabbá váló mesterséges intelligencia. Vajon mennyiben fogják ezek átalakítani a meglévő üzleti folyamatokat, és vajon melyik iparági szegmens mikor válik az informatikai megoldások térnyerésére épülő megszakító innovációk „áldozatává”?

Az informatikai lehetőségek üzleti hasznosításának kérdése
egyre inkább központi jelentőségűvé válik a fenti friss fejleményekkel összefüggésben az Intézet mint kutatói közösség számára. Az informatikai megoldások erdejének stratégiai összehangolása szükséges. Kutatásaik egyik fő kérdése így az lett, hogy miként alakul az üzleti oldal és az informatikai oldal viszonya a vállalaton belül. A válságban jobban megindult a párbeszéd a két fél között, míg a válságból való kilábolást követően ismét erősödik az a szemlélet, hogy „az informatika az üzletbe ne szóljon bele”. Az informatikai szervezeti egység megvalósító szerepre való kárhoztatása elgondolkodtató, különösen annak ismeretében, hogy az informatikai jellegű innovációt a piacról hozza be a legtöbb cég, és ennek a meglévő informatikai rendszerekbe való integrálása nagyobbrészt a házon belüli informatikusok feladata marad.

Forró kutatási kérdés, hogy mi lesz az informatikai szervezet jövője a vállalatokon belül.
Belső informatikusokkal fogják megoldani a vállalatok a szükséges üzleti fejlesztések támogatását, vagy újból az informatikai kiszervezés reneszánsza várható? Mivé kell válnia az informatikai szervezetnek és annak vezetőjének ahhoz, hogy a vállalat jövőbeli sikerének értő támogatója, alakítója lehessen? Mennyiben lesz fontos, hogy a vállalat alaptevékenységének üzleti folyamataihoz is szakértelemmel viszonyuljon az informatikai vezető? Az Intézet kutatói éves rendszerességgel felméréseket végeznek a témában, amelynek eredményeit szlovén, horvát, osztrák, és újabban szlovák kutatók eredményeivel vetik össze nemzetközi összehasonlításban. Ezenkívül fókuszált esettanulmányok készítését tervezik több szektorra kiterjedő vizsgálat keretében.

Mikor, melyik iparág esetében zajlik le robbanásszerű digitalizációs forradalom?
Ez az izgalmas kérdés alapvetően meghatározza, hogy mely más szakterületek művelőivel működnek együtt az Intézet munkatársai. A kereskedelemben (pl. Amazon) és a telekommunikációban (pl. Viber, Skype) már nagyrészt lezajlott ez a forradalom, a bankok és a termelési szektor most éli meg ezt az átalakulást, és e folyamatok mindig izgalmas kutatási kérdéseket, kutatói együttműködéseket vetnek fel. A logisztikusokkal, a marketingesekkel és a pénzügyi kutatókkal rendszeresen dolgoznak együtt az Intézet munkatársai, általában az üzleti kérdések technológiai hátterének pontosabb megértését adva hozzá a kutatási kérdések finomításához és az adatgyűjtés tervezéséhez.

Kozma Miklós, Üzleti Gazdaságtan Tanszék