Milyen lesz a jövő egyeteme? Milyen kihívásokkal szemben kell felvérteznie a hallgatóságot? Hogyan lehetséges megfelelni olyan elvárásoknak, amiket még nem is ismerünk? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az Európai Bizottság és az OECD által szervezett „Make Innovation Work in Higher Education” konferencia résztvevői Brüsszelben. A konferencia egyik kiemelt programja volt a HEI-Hack! című hallgatói ötletmaraton, amelyen szerzőnk képviselte a Budapesti Corvinus Egyetemet.

A 2018. február 27-28. között megrendezett konferencián Petheő Attilával, a Kisvállalkozás-fejlesztési Központ munkatársával vehettem részt Kovács István Vilmos, egyetemünk nemzetközi és innovációs igazgatójának megtisztelő felkérésére. A „Make Innovation Work in Higher Education” címet viselő tanácskozás célja egy szakpolitikai tanulóhálózat (policy learning network) megteremtése volt – a résztvevők között ezért a különböző uniós tagállamok kormányzati képviselőivel, egyetemi vezetőivel és oktatóival, oktatási szakértőkkel, illetve az üzleti érintettek reprezenánsaival találkozhattunk.

A konferencia hátterét az Európai Bizottság és az OECD HEInnovate kezdeményezése jelentette, ami immár többéves múltra tekint vissza. Hat független szakértő részvételével olyan önértékelési eszközt dolgoztak ki a felsőoktatási intézmények számára, amely bárki számára hozzáférhető, ingyenesen kipróbálható, és azonnali visszajelzést ad az adott egyetem gyakorlataival kapcsolatban. Az eszköz az innováció hét területét méri:

• leadership és kormányzás,
• szervezeti képességek,
• vállalkozói oktatás és tanulás,
• a jövő vállalkozóinak felkészítése és támogatása,
• tudásmegosztás és kollaboráció,
• nemzetköziesedés, illetve
• társadalmi hatás.

A konferenciát a Maastrichti Egyetem és a Portói Egyetem rektorainak előadása nyitotta meg, akik saját intézményi jó gyakorlataik példáján mutatták be, mit jelent a felsőoktatási innováció a gyakorlatban. Rianne Letschert, a Maastrichti Egyetem rector magnificusa az egyetem nemzetközivé válását (a hallgatók 75% külföldi állampolgár) nevezte meg az innováció és a vállalkozói attitűd zálogaként, hiszen, mint mondta, a legjobb ötletek a kulturális és intellektuális sokszínűségből adódnak. Sebastião Feyo de Azevedo, a Portói Egyetem rektora pedig a nagyvállalati, és startup-ökoszisztémákkal való kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozta.

A konferencia rapid randi programja segített a felsőoktatási innovációs gyakorlatokról folyó diskurzus elindításában. A résztvevők 16 korábbi kezdeményezést ismerhettek meg az oktatás, tanulás, startup-támogatás, tudásmegosztás és társadalmi hatásteremtés területeiről, amelyek mellett lehetőségük volt saját ötleteik megosztására és visszajelzések kérésére. A „Taking Action” szekciók célja pedig kifejezetten az volt, hogy összekapcsolják a különböző innovatív megoldásokon dolgozó oktatókat és kutatókat. Ezek közül talán a legprogresszívebb az oktatás digitális transzformációjával foglalkozó szekció volt, amelyben már létező megoldásokat és kihívásokat mutattak be az előadók: a cél nem csupán az oktatás, tanulás és kutatás trendjeinek ismertetése volt, de a konkrét fejlesztő munka előkészítését is megkezdhették a résztvevők.

A HEI-Hack! hallgatói ötletmaraton a konferencia egyik központi eseménye volt, amely azt a célt szolgálta, hogy a hallgatói ötletek, vélemények és igények is napirendre kerüljenek, fontos inputot szolgáltatva a szakpolitikusok, oktatási szakemberek és egyetemi vezetők számára. Az ötletmaratonon 30 hallgató vett részt 30 különböző egyetemről, az Európai Unió 19 államából. A szervezők ügyeltek rá, hogy a hallgatói küldöttek minél sokszínűbb háttérrel rendelkezzenek, és egyaránt képviseljék magukat a különböző tudományterületek és képzési szintek: jómagam gazdálkodástani PhD-hallgatóként növeltem a sokféleséget.

A hallgatók néhány rövid felkészítő és összehozó programot követően egy napon keresztül keresték a választ arra, milyennek kellene lennie a jövő egyetemének. A csapatok különbözőképpen közelítették meg a kérdést: egyesek a jelenlegi helyzet problémáiból, mások a jövőre vonatkozó várakozásokból indultak ki. Az ötletelés során a HEInnovate kezdeményezés szakértői nyújtottak nekünk mentori segítséget. A kidolgozott rövid megoldásokat ötperces pitch előadások formájában mutattuk be a konferencia plenárisának, akik ezt követően oszthatták meg kérdéseiket és észrevételeiket.

Német, portugál, skót, ír és horvát csapattársaimmal felvázolt elképzelésünkben abból indultunk ki, hogy a jövőben mindent kivált majd a technológia, aminek a kiváltására képes lesz, így az egyetemeknek újra kell gondolniuk saját versenypozíciójukat: az embereket és az emberi kapcsolatokat kell a középpontba állítaniuk. A tudás hozzáférésének demokratizálódásával az osztályoknak inkább tanulóközösségekké kellene alakulniuk, ahol egymástól is tanulnak a hallgatók, miközben az oktatók szerepe a „tudás egyedüli forrása” helyett egyre inkább mentori, facilitátori felfogást tükrözne. Az oktatási anyagokat a lehető legnagyobb mértékben e-learning felületekre terelnénk, amelyek az Európai Unióban bármely felsőoktatási intézmény hallgatói és oktatói számára hozzáférhetőek lennének. Az új oktatási anyagok létrehozását az Európai Bizottság ösztönözhetné, illetve szakmailag és anyagilag is támogathatná. Javaslatunk szerint a hallgatók nagyobb szabadságot, egyszersmind felelősséget kapnának tantervük kialakításában: a fix képzési szakokat moduláris struktúrára cserélnénk, amelyben a hallgatók nem a beiratkozáskor döntenének arról, hogy milyen szakon szeretnének diplomát szerezni, hanem a diplomázáskor az elvégzett modulok alapján kapnák meg – akár több szakot is lefedő vagy ötvöző – végzettségüket. Úgy gondoljuk, hogy a rugalmasabb képzési struktúra jelentős mértékben segítené a bizonytalan jövőre való felkészülést, és olyan szakmák elsajátításának megalapozását, amelyek jelenleg még nem léteznek. Ötleteinket a szakmai zsűri a leginnovatívabb csapatnak járó elismeréssel díjazta.

A konferenciával fontos mérföldkövet értek el a szervezők: megalakítottak egy olyan szakpolitikai tanulóhálózatot, amely az országok közötti tapasztalatcserét és tudásmegosztást lesz hivatott előmozdítani. Az elmúlt években öt országban, Magyarország mellett Hollandiában, Írországban, Bulgáriában és Lengyelországban készült el a HEInnovate ország-jelentése, a munka pedig jelenleg is zajlik Ausztriában, Horvátországban és Romániában. A jelentések célja, hogy új szakpolitikai irányokat mutassanak be, azonosítsák és rögzítsék az intézményi jó gyakorlatokat, illetve, hogy segítsenek meggyökereztetni ezeket az adott ország felsőoktatási rendszerében.

A konferencia tapasztalatait később Egyetemünk is továbbhasznosítja: a Nemzetközi és Innovációs Igazgatóság hasonló hallgatói ötletmaratonok és konferenciák szervezését tervezi a következő hónapokban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Tempus Közalapítvány a V4 magyar elnökség kapcsán szintén célul tűzte ki egy V4-es HEInnovate szakértői platform létrehozását. A regionális együttműködés erősítésére nemzetközi szakmai konferenciát szerveznek Budapesten 2018. május 10-én A felsőoktatás 3. missziója és az innovációs hálózatok címmel.

Baksa Máté