Márciusi interjúalanyom Havran Dániel, a Befektetések és Vállalati Pénzügy tanszék docense volt.

Egyik kutatási területe, eddigi eredményei különösen érdekesnek tűntek számomra, mert a közvetlen szakterület kutatóin túl más területekre való továbbgondolásuk izgalmas lehetőségeket vet fel. Dániel a decentralizált pénzügyi piacok működésének leírásával foglalkozik. Ezeken a piacokon nincs mindenki számára ismerhető egy ár, ehelyett az egyes szereplők más szereplőkkel történő egyedi tranzakcióiból állnak, anélkül ,hogy a szereplők átlátnák ki más, kivel mással, milyen feltételek mentén köt ügyletet. Példa erre egyes bankok egymással kötött hitel-, betét- vagy éppen a kamatcsere ügyleteinek esete, amelyek bizonyos esetekben az érintett kezdeményező bank üzletmenetét jellemző olyan információkról is árulkodhatnak, amelyek nem érdeke a banknak, hogy az ügyletben érintett szereplők minimális körén kívül bárki más tudomására jussanak. Ugyanakkor a 2008-as gazdasági válsággal összefüggésben ezt a területet is erős szabályozási szigorítások érték el, hogy a bankrendszerbe vetett bizalom helyreállhasson, illetve későbbi esetleges újbóli megingása kezelhetőbb legyen. Nem meglepő, hogy a decentralizált, kevéssé transzparens piacokon pozíciót harcolnak ki maguknak egyes közvetítők, akik valamivel jobban átlátják az érintettek hálózatát, ezért a maguk hasznát magasabb szinten tudják tartani, mint adott esetben a két fél, akik között végeredményben a finanszírozási tranzakció megköttetik. Dániel ennek a „láthatatlan” decentralizált piacnak a feltárásával, a kereskedés jegyeinek matematikai modellezésen keresztüli megértésével, empirikus adatok vizsgálata segítségével a szereplők számára releváns meglátások megfogalmazásával foglalkozik kutatása keretében.

Hogyan lehetnek a modellezéssel feltárt megállapításai, általánosításai érdekesek a decentralizált pénzügyi piacok szereplői számára? Elsődlegesen úgy, hogy a saját szűkebb látókörükön túli összefüggések megismerésével megérthetővé, feltérképezhetővé válnak a bankok és befektetési társaságok számára olyan üzleti lehetőségek vagy éppen kockázatok, amelyek eddig nem képezték részét stratégiájuknak, de a feltárt összefüggések és empirikus eredmények alapján egy esetleges stratégiai kiigazítás keretében beemelhetők lesznek jövőbeli terveik közé. A vonatkozó üzleti stratégia pedig nagyobb megalapozottsággal lesz kidolgozható.

A fentiek alapján talán nem meglepő, hogy ez a fajta megközelítése a decentralizált piacoknak, a matematikai modellezés segítéségével  érthetőbbé tétele korábban nem ismert összefüggéseknek nemcsak a pénzügyi piacok területén vezethet a társadalom szélesebb rétegei számára releváns és értéket adó következtetésekre. Napjaink egyik, sokak figyelmét kiérdemlő jelenége a sharing economy vagy más szóval peer-to-peer economy megjelenése, amely több hagyományos üzleti terület szereplőinek üzleti modelljét ássa alá, új alternatívát kínálva a fogyasztóknak. Ismerjük az Uber vagy éppen az AirBnB magyarországi működésével kapcsolatos vitákat, kérdőjeleket, amelyek társadalmi szintű dilemmákat vetettek fel, sok esetben kevéssé végiggondolt, empirikusan nem igazolt érvek összecsapását idézve elő. Dániel szerint a téma iránt érdeklődő további kutatási partnerekkel egy ilyen keretben vizsgálható lenne az is, hogy egyes konkrét szolgáltatások piacán milyen üzleti stratégiák megfogalmazása javasolt a belépést fontolgató szereplők számára, és milyen módon reagálhatnak erre a piacok meglévő szereplői.

Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a fenti példákon kívül a modell alkalmazása olyan hétköznapi életből vett piacokon is újszerű eredményekhez vezethet, mint az on-line álláskeresők vagy éppen a társkeresők piaca, amelyek szintén a decentralizált piac számos jellemzőjével rendelkeznek…

Kozma Miklós