Minden nap mindennap – avagy egyetemtörténeti kutatás napilapokban

Tasnádi Attila

„A Közgazdaságtudományi Kar sajtóreprezentációja napilapokban 1920-1934 között”: Pilinszky Dóra a Marketing-, Média- és Designkommunikáció szekcióban lett III. helyezett, a Kioszk számára összefoglalta kutatását.

Magyarországon a napilapok több mint száz éve képezik a mindennapok részét, tudósítanak a legfrissebb eseményekről, a legérdekesebb történésekről, a legfontosabb hírekről. Beszédes sajtóműfaj ez: napról napra beszámol arról, miről folyik közbeszéd, mi számít szenzációnak, mi okoz közfelháborodást – és még sorolhatnánk.

Éppen ez, régre visszanyúló története és a mindennapok tökéletes letükrözése teszi érdekessé egy kutató diák számára, aki történeteket, történelmet akar jobban megismerni. Amikor felmerült bennem egy egyetemtörténettel foglalkozó TDK-dolgozat megírásának ötlete, „csupán” az a cél vezérelt, hogy kutatásommal hozzájárulhassak az egyetemtörténeti kiállításon felhalmozott tudásanyag bővítéséhez, illetve hogy akár érdekesebbé is tehessem a gyűjteményt. „Érdekesebbé” – hiszen az Y – (vagy talán már Z) generáció tagjaként magam is érzékelem, hogy a XX. század történelmi eseményei – habár rendkívül izgalmasak – messze állnak a „mai fiataloktól”, és élesen elhatárolódnak az általunk tapasztalt mindennapoktól. Történelemkönyvekben olvasunk az Osztrák–Magyar Monarchia működéséről, az I. világháborúról, a második Magyar Királyságról, ritkább esetben a vallás- és közoktatásügyi miniszterek tevékenységéről, reformjairól. A mindennapokra azonban meglehetősen rövid fejezetrész illetve idő jut a középiskolai történelemoktatásban. Természetesen a tananyagot szűkre kell szabni, de véleményem szerint éppen ez lehet az a terület, amely közelebb hozhatja hozzánk, a XXI. századi hétköznapokhoz szokott emberekhez a „régmúlt történelmének” világát, hogy az ne csak a tankönyvekből és tanórákról ismert anyag legyen, hanem saját tapasztalat, szembesülés a század eleji világ vélekedéseivel, életének eseményeivel.

Mint kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgató, egy hozzám közel álló területet választottam tehát ezen kapcsolódási pont megragadásához: magát a korabeli médiát. Két kérdésre kerestem választ: milyen jellegű hírek jelentek meg a Közgazdaságtudományi Karról a század eleji napilapok cikkeiben, illetve, hogy vajon hatékony-e, érdemes-e napilapok cikkeit vizsgálni annak érdekében, hogy az egyetem történetét egy új aspektusból is megismerhessük.

Ahogy visszatekintek a kutatásomra és magamban összegzem az eredményeit, úgy érzem, valamiféle nyomozójátékkal, vagy még inkább egy kirakós darabkáinak keresgélésével telt el az az egy hónap, amíg a dolgozatomat írtam. Azt nem állíthatom, hogy megoldottam egy rejtélyt, vagy összeraktam egy teljes képet. A dolgozatommal csak néhány részletet tártam a leendő olvasók szeme elé, és bízom benne, hogy ezzel sikerül árnyalnom az eddigi ismereteket, időnként akár szórakoztatnom is, és esetleg felkeltenem az érdeklődést a századeleji napilapok és az egyetem története iránt.

Kutatásom során a tájékoztató jellegű hírből akadt a legtöbb, utána következtek a politikai hírek, végül a bulvár jellegű hírek, amelyekből (sajnos) csupán egyet találtam. Ezek között akadtak olyanok, amelyek azt látszottak alátámasztani, hogy a Közgazdaságtudományi Kar az adott időszakban nagy népszerűségnek örvendett, rengetegen támogatták és küzdöttek a fennmaradásáért, illetve hangsúlyozták szerepének fontosságát a felsőoktatásban.

Ugyanakkor megvoltak a maga problémái is, például autonómiájának örök „kérdése”. Nem volt nyilvánvaló mindenki számára, hogy független intézményről van szó, így sokszor csupán a tudományegyetem egy fakultásaként hivatkoztak rá. Később azzal kellett megküzdenie, hogy át akarták szervezni: végül át is szervezték, bár a kar számára – szerencsére – meglehetősen kedvező feltételekkel.

Mindeközben folytak a képzések: a kar nemcsak okleveles közgazdászokat, mezőgazdászokat és kereskedelmi szakembereket, hanem már fennállásának első tizennégy évében doktorokat is adott az országnak, öregbítve saját jó hírnevét. Ezen a hírnéven az egyetemi verekedések hosszan elhúzódó ügye ejtett foltot – ahogy a többi egyetemén is. A Közgazdaságtudományi Kart sem kerülték el a két világháború közötti időszak feszültségei és konfliktusai.

Pilinszky Dóra