Egy „Y generációs” jegyzetei a diákmozgalmak margójára

Fényes Csongor

A corvinusos hallgatók érték el a legtöbb helyezést a XXXIII. OTDK Társadalomtudományi szekciójában. Egyetemünk hallgatói összesen 15 díjazott helyet érdemeltek ki az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megrendezett társadalomtudományi szekciókban. A Corvinus Kioszk az egyik díjazottat, a politikatudományi szekcióban induló Fényes Csongort kérdezte, munkájának címe: „A politikai szocializáción innen és túl – Jegyzetek a diákmozgalmak margójára”

Miért éppen ezt a témát választottad?
A témaválasztás egy korábbi ELTÉ-s kurzusomnak köszönhető. Ott valamilyen társadalmi mozgalomról kellett beadandót készítenünk. Kézenfekvő volt, hogy az akkor éppen lecsengett diáktüntetéseket válasszam témául. Az alapkérdésem az volt, hogy vajon beilleszthető-e a magyar diákmozgalom abba a korábbi tiltakozói hullámba, ami Észak-Amerikában (Occupy mozgalmak) valamint Dél-Európában (Los Indignados mozgalom) jelentkezett. Ahogy haladtam előre a vizsgálataimban, úgy jöttem rá, hogy nem elég, ha csak a mozgalom külsődleges jegyeinek (pl. demonstrációkon alkalmazott tiltakozói eszközök, bevonást segítő formák, működési mechanizmusok) leírásával foglalkozom, hanem egy picit mélyebbre ások és inkább a mozgalom résztvevőinek politikai szocializációs útjaival foglalkozom. A mozgalmat innentől a politikai szocializációjuk egyik lépcsőfokaként tekintettem és innentől már arra voltam kíváncsi, hogy vajon milyen politikai utakat futottak be a diáktüntetők, amiknek „köszönhetően” jobban szocializálttá váltak. A dolgozat nem titkolt célja az volt, hogy jól működő szocializációs mechanizmusokat keressek, olyan politikai szocializációért felelős színtereket és szereplőket, amik esetükben kiválóan működtek s ennek eredményeképp politikailag aktívabbak és tettre készebbek lettek, mint a kortársaik.

Mi volt a kutatásban a számodra legérdekesebb mozzanat?
Kétségkívül az, amikor rájöttem, hogy a két nagy szocializációs közeg (család, iskola) közül a család kiválóan működött körükben, az iskola viszont – ahogy a kutatások mutatják – körükben is diszfunkcionális volt, vagyis kevéssé vagy egyáltalán nem tette őket aktív, cselekvőképes állampolgárokká. Érdekes volt hallani az interjúk során, hogy a családi közeg a legtöbbjük számára igen fontos volt a politikai szocializáció szempontjából, amitől a mozgalomban ért hatások miatt viszont fokozatosan elfordulnak. Talán a legfontosabb mozzanata az volt a vizsgálatnak, amikor kiderült, hogy a mozgalomnak van egy rendkívül markáns politikai szocializációs hatása, ami egyrészt elfordította a diáktüntetőket a korai (családi) szocializációjuktól, másrészt végső soron inaktivizálta őket, vagyis sokukat a mozgalom nemhogy bepörgetett, hanem inkább kipörgetett a politikai világból. A mozgalom közvetett szocializációs hatása addig állt fent, amíg a diákmozgalom létezett, viszont a közvetlen hatásai mai napig érzékelhetőek. Több interjúalanyom beszélt róla, hogy ennek a rendkívül mozgalmas időszaknak köszönhetően a politikai kultúrájuk (így a vitakészség, állampolgári ismeretek, politikai nyelvezet, demokráciáról alkotott képük, közösségi részvételi és döntési formák, politikai tiltakozói eszközök stb.) rettentő sokat csiszolódott, fejlődött és a politikai szocializációjuk egy kitüntetett állomásaként jelentkezett. Imádtam az utóbbi négy évet, a lehető legtöbb tudományos fórumon (TDK-napok, OTDK versenyek, szakkolis konferenciák, interdiszciplináris konferenciák, TED előadás) próbáltam beszélni a vizsgálati eredményeimről. Iszonyú jó volt látni, hogy mennyire magáénak érezte a hallgatóságom (bárhol is jártam) a vizsgálati eredményeimet. Az egyik legérdekesebb mozzanat pontosan ez volt: tényleg az embereket kutatom és szeretném jobban megismerni őket, akik imádtak erről a témáról hallani. Talán ez lehetett egy másik érdekes mozzanat: picit közelebb tudtam hozzájuk hozni a politikai szocializációt, mint szociológiai-politológiai aldiszciplínát.

Tervezel-e tudományos pályát?
Igen, társadalomkutatónak készülök. Az összesen öt OTDK dolgozatom megírása segített erre az útra terelni, aminek még mindig nagyon az elején vagyok. A másik szakomon (kommunikáció és médiatudomány) még fél évem van, diplomaszerzés után remélhetőleg majd valahol Észak-Európában tudom folytatni a (PhD) tanulmányaimat. A diáktüntetőket vizsgáló kutatásaimat nagyjából fél éve lezártam, manapság a Momentum Mozgalom tagjainak politikai szocializációs útjaival foglalkozom. Ezen a vizsgálaton azonban már nem egyedül dolgozom, hanem két Angelusz Róbert Társadalomtudományi szakkolis társammal kiegészülve megalapítottuk a saját kutatócsoportunkat. A vizsgálatunk jelenleg is folyik, a survey alapú adatfelvételünk eredményeiről különböző tudományos, interdiszciplináris konferenciákon már a tavasz/nyár hallhattok, hallhattatok. A nyáron folytatjuk az adatfelvételt, immár a kvalitatív adatfelvétel szakaszával. Bízom benne, hogy rövidesen – 2017 ősz folyamán – hallotok a kutatásunk eredményeiről.