Csóka Péterrel, a Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék kutatójával egy békés hétvégi délelőtt arról ültem le beszélgetni, hogy mi is az a sokak által emlegetett írása, amellyel a legjobb tíz stratégia és menedzsment tárgyú folyóirat egyikébe (Management Science) be tudott nemrég kerülni. Mi a siker titka, mit tanulhatunk belőle?

Pénzügyről pénzügyeseknek, vagy valami más?
A cikk címe laikus szemmel nem túl „barátságos”: Decentralizált klíring pénzügyi hálózatokban. A kevéssé pénzügyi vénájú közgazdászok talán lapoznának is tovább, de rosszul teszik: Csóka Péter és egykori holland PhD-témavezetője, Jean-Jacques Herings írása az élet számos területén hasznosítható következtetésre jut. Eredetileg a pénzügyi hálózatokra vonatkozóan állították fel a vizsgált modellt, amellyel igazolták, hogy a körbetartozások az esetek jelentős részében decentralizált tranzakciós lépésekkel ugyanolyan jól megoldhatók, mint központosított módon. Ennek következményeként pedig nincs szükség számos szereplőtől érzékeny adatokat begyűjteni, és lassú, drága, költséges központi mechanizmust működtetni.

Az élet milyen területein lehet hasznosítani az itt felismert összefüggéseket?
Egy egyetem életében a cserediákok más egyetemekkel való megosztásában, irodai területen az informatikai szerverkapacitások kezelésében, a vállalatok közti ellátási láncok viszonylatában, a többszereplős projektekben dolgozók időgazdálkodásának koordinálásában, a műkincspiaci befektetésekben, a politikai választókörzetek képviselőszámának méltányos megállapításában, vagy ismét egy egyetemi példával élve: a szakdolgozat-bírálatok kollégák közti megosztásában hasznosíthatók Csóka Péter és Jean-Jacques Herings írásának következtetései. A szerzők lényegében azt állítják, hogy páronkénti cserékkel a rendszer szintjén ugyanolyan jó megoldásra juthat a közösség bizonyos feltételek megléte esetén, mintha valaki vagy valakik központilag begyűjtenék az információkat, és felülről irányítva mondanák meg, kinek mit kell tennie a legjobb megoldás érdekében.

Egy ilyen értékes eredmény miként juttatható el minél több lehetséges érdeklődőhöz?
Csóka Péter nagyon aktív a tudományos eredmények disszeminációja terén. Már a cikk első verziójának megírásakor gondoskodott a műhelytanulmányként való megjelenésről, hogy az írás bekerüljön a köztudatba, jóval előbb, mint hogy nagyjából két évvel a megírása után egy jegyzett nemzetközi folyóiratban megjelenne. Ki tudták küldeni különböző listákra, megjelentek vele többek között a RePEc, a LinkedIn és a Kudos felületén, a google keresőben is gyorsan rá lehetett már találni. Megérte ez az erőfeszítés, mert ennek hatására kereste meg őket egy blokkláncos (blockchain) konzorcium vezetője, majd a kapcsolódásokat továbbgondolva frissítettek a cikken, és az így tartalmában tovább erősödött. Számos konferencián is megjelentek a témával, és addigra a konferencia résztvevői már olvashatták a műhelytanulmányt, felkészültebben tudták felvenni a kapcsolatot a szerzőkkel.

Milyen munka áll a siker mögött, miként inspirálódhatnak más kutató kollégák Csóka Péter példájából?
Több tényező szerencsés együttese hozta meg a sikert. Egyrészt Csóka Péter sokat, gyakran heti 58 órát dolgozik, másrészt konstruktív hazai és nemzetközi közösség részeként teszi ezt: egykori PhD-témavezetője szintén nagyon aktív, sokat publikáló kutató, igazi példakép számára. Másrészt Péter jelenleg is 8-10 tudományos íráson dolgozik párhuzamosan, ezek az alkotás, illetve a megjelenés különböző fázisaiban vannak. Mindegyiket társszerzővel készíti, akikkel nagyon jó kapcsolatban van, szeret velük együtt lenni, gondolkodni, beszélgetni; több ez, mint szigorú értelemben vett munka számukra. MSc és PhD-hallgatóival is vannak közös munkái. Annak is lehet jelentősége, hogy munkái szinergikusan erősítik egymást: mind a publikációi, az egyetemi előadásai, mind a szakdolgozat-konzultációi szeretett témáihoz kapcsolódnak. Szívvel-lélekkel, eredményesen, ennyi a titok nyitja, első olvasatban…

Kozma Miklós
Üzleti Gazdaságtan Tanszék