Szokatlannak számít, hogy a szépirodalom képviselői közgazdasági felsőoktatási képzésben tanuljanak. Márpedig Cs. Szabó László (1905–1984), a neves esszéista és műfordító, majd a második világháború utáni nyugati magyar szellemi emigráció központi figurája az önálló intézményként funkcionáló Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Karán tanult sikeres budapesti érettségijét követően, majd a Karon szerzett oklevelet, sőt közgazdasági doktorátust is.

A fennmaradt csekély levéltári forrásanyag, illetve az író memoárjának elszórt és pontatlan bejegyzései nem teszik lehetővé, hogy pontosan rekonstruáljuk egyetemi éveit, a meglévő töredékes információi is érdekes adalékkal szolgálnak életútja jobb megértéséhez.

Pályaválasztásában talán szerepet játszott, hogy a vele rokonságban álló Kuncz Ödön, Kuncz Aladár bátyja, a kereskedelmi és váltójog nyilvános rendes egyetemi tanára volt a karon.

Mikor Cs. Szabó 1923 őszén beiratkozott, a Kar még új intézménynek volt tekinthető. Az 1920-ban, közpolitikai ellenkezések közepette, Teleki Pál miniszterelnök szorgalmazására megalapított Kar kettős célt tűzött ki maga elé: egyrészt a keresztény szellemű gazdasági képzés központja kívánt lenni, amely másrészt megtöri a kereskedelem és a pénzügyek terén nyomasztónak tartott zsidó túlsúlyt is. Utóbbi küldetését (mely ellenkezett a gazdasági érdekekkel is) azonban a későbbiekben nem töltötte be. Az új, független intézmény belvárosi épületeiben (Szerb utca, mai Bródy Sándor utca és Puskin utca) a kereskedelmi-közgazdasági képzés mellett mezőgazdasági, közigazgatási szakosztályokat is magába foglalt, illetve indított diplomáciai-külügyi képzést. A diplomáciai-külügyi szakra iratkozott be Cs. Szabó is, amely szakot a bethleni konszolidációs politika értelemszerűen kiemelten kezelt. (Ennek jele volt, egyúttal a „keresztény-nemzeti” kurzusra jellemző adalék, hogy – ellentétben a többi szakosztállyal – a diplomáciai szakirányra egyáltalán nem vettek fel zsidó származású hallgatót).

Cs. Szabó évfolyam- és diáktársai között láthatunk később karriert befutott diplomatákat (Szegedy-Maszák Aladár, Parcher Félix), a korszak ismert újságíróit (Saád Béla, Nyikos Kálmán) és politikusát (Mester Miklós). Cs. Szabó jó tanuló volt, az 1925/26. tanévet ráadásul párizsi részképzésben töltötte: a mai Institut d’Etudes Politiques (közkeletű nevén Sciences Po) elődjére, az École libre des sciences politiques-re járt a francia fővárosban.

Budapestre visszatérve Cs. Szabó aktívan bekapcsolódott az egyetemi diákéletbe. Nem kizárt, hogy tagja volt a Turul Szövetség helyi szervezetének is. Agilitásának és rátermettségének köszönhetően sikerült 1928-ban a Diákkülügyi Bizottság alelnökévé választatnia magát, a szervezet elnöki tisztét betöltő gróf Teleki Pál egyetemi tanárt azonban nem tudta leváltatni – kapcsolatuk alighanem ekkor fordult hűvösre. Funkciójának köszönhetően vett részt 1928-ban oxfordi, leideni és párizsi diákkongresszusokon is.

Tanárairól visszaemlékezésében nem volt jó véleménnyel (különösen igaz ez Czettler Jenőre), talán ezért is emlékezett meg a képzési időről igen szűkszavúan.

1928 júliusától megkezdte államvizsgáit, többnyire jó, sőt kitűnő eredménnyel, 1932-ben pedig ledoktorált. (Elveszett értekezésének címe: A középkori háziipar kérdéséhez, különös tekintettel a flandriai és firenzei gyapjúszövésre).

Nem tudni, mi indokolta a szakjától merőben eltérő témaválasztást, de az bizonyos, hogy ekkoriban a külügyi pálya már vajmi kevéssé érdekelte. Ennek indokát a számára csalódást jelentő egyetemi képzésben, illetve a művészetek felé orientálódásban kereshetjük. Hiszen tudjuk: hallgatóként közölte első szépirodalmi műveit. Ugyanakkor az egyetemen indirekt módon is magába szívott közgazdasági gondolkodás bizonyos fokig élete későbbi részében is sajátja maradt, és megtermékenyítette Cs. Szabó László sok évtizedes írói-publicista pályáját, közéleti megnyilvánulásait.

A cikk Ablonczy Balázs kutatásain és a BCE Levéltári iratanyagán alapszik. Ezúton köszönöm meg Ablonczy Balázsnak, hogy Cs. Szabó egyetemi éveiről szóló kéziratát rendelkezésemre bocsájtotta.

Szécsényi András

1. kép: Cs. Szabó László egyetemi törzslapja. BCEL 5/c. 142. kötet.

2. kép: Cs. Szabó László doktori oklevél nyilvántartása. BCEL 6/f. 1. kötet.