Folytatódott az MNB Tanszék szervezésében megvalósuló előadássorozat, ahol ezúttal Lord Meghnad Desai indiai születésű brit közgazdász gondolatait hallgathatták meg az érdeklődők szeptember 29-én. Angol nyelvű előadásának címe „The economic impact of Brexit” volt. Lord Desai korábban a University of California, valamint a London School of Economics kötelékében tanított, jelenleg pedig az Official Monetary and Financial Institutions Forum (OMFIF) tanácsadó testületének elnöke. Az eseménynek a C épület V. terme adott helyet, a zsúfolásig megtelt előadóban pedig – a múltkori alkalomhoz hasonlóan – Sebestyén Géza, az MNB Tanszék vezetője mutatta be a professzort a közönségnek.

Bevezetésként Lord Desai a Brexithez vezető utat vázolta fel a hallgatóság előtt. Elmondása szerint Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonya sosem volt konfliktusoktól mentes: tulajdonképpen a britek 1973-as csatlakozása előtti két évtizedben is folyamatosan előfordultak  viták az integrációhoz való csatlakozással kapcsolatban. Végül az 1960-as évekre terjedt el az a felfogás a szigetországban, hogy gazdasági problémáikra az egységes európai piac jelentheti a megoldást. Ugyanakkor az integrációhoz való csatlakozás nemcsak gazdasági, hanem politikai jelleggel is bírt – magyarázta a London School of Economics professor emeritusa. Az Egyesült Királyság mindig is ellenezte a szorosabb uniót, nem lépett be sem a schengeni övezetbe, sem az eurózónába. A tagállamok széleskörű bővítését pedig azért támogatták, mert így még nehezebbé vált a politikai unió kiépítése. Ezzel a munkaerő szabad beáramlása is lehetővé vált, amelyet a gazdasági fellendülés miatt eleinte nem bántak a szigetország lakói. A változás a 2008-09-es válsággal, valamint a legkeletibb tagállamok csatlakozásával következett be – jelentette ki a brit közgazdász. Lord Desai szerint a recessziót követő megszorítások következtében is egyre terjedt a társadalomban a kontinensről érkező bevándorlókkal szembeni ellenséges hozzáállás.

A professzor ezt követően röviden ismertette a júniusi referendum fő tanulságait. Mint ismeretes, alig négy százalékos különbség volt a maradásra és a kilépésre voksolók aránya között. Területi szinten Skóciában és Észak-Írországban inkább a „Remain”, Angliában és Walesben pedig az „Out” hívei voltak többen. Társadalmi szempontból pedig az látszott, hogy főképp az idősek, valamint az alacsony képzettek szavaztak a kilépésre. A fiatalok ugyan a maradás mellett álltak inkább, ám alacsonyabb volt a részvételi arányuk a népszavazáson – hívta fel a figyelmet Lord Desai. A közgazdász többször is elismételte az előadás során, hogy az eredmény hatalmas sokk volt az embereknek, mindenkit meglepett a kilépésre voksolók győzelme. A professzor ugyanakkor kiemelte, hogy érdemes megjegyezni Theresa May brit miniszterelnök szavait: „Brexit is Brexit”. Lord Desai szerint az EU és Nagy-Britannia kapcsolata mostantól egy válófélben lévő házaspáréra fog hasonlítani: összeházasodni könnyű volt, elválni azonban annál nehezebb. Szerinte a kilépési tárgyalások elkezdéséhez is hosszú út fog vezetni. Előbb mind az Európai Unió, mind a brit politikai élet berkein belül is közös álláspontra kell jutni a szereplőknek, hogy a két partner egyáltalán milyen álláspontot képviseljen a tárgyalásokon. A kilépés elsimítása után pedig azt kell meghatározni, hogy milyen legyen a Brexit utáni Egyesült Királyság kapcsolata a többi állammal. Lord Desai véleménye szerint ennek kikristályosodásához még összesen 5 év szükséges. Addig azonban több terület is meg fogja sínyleni az átmenetet: a brit felsőoktatás, a határokon átívelő kutatási együttműködések, vagy éppen a világszintű terrorizmus elleni harc.

Az előadás lezárulta után a közönség intézhetett kérdéseket az előadóhoz, a közel 150 fős hallgatóság pedig igen aktívnak bizonyult ilyen téren. Az első kérdező arra volt kíváncsi, hogy mi a professzor véleménye arról a narratíváról, miszerint a Brexit valójában a globalizáció veszteseinek a tiltakozása az utóbbi húsz év gazdasági átalakulása ellen. Lord Desai válaszában úgy fogalmazott, hogy bár tényleg érzékelhető volt ez a tendencia a népszavazás során, a jelenség valójában nem volt ennyire széleskörű. Szerinte a kilépésre voksolók inkább amellett foglaltak állást, hogy az Egyesült Királyságnak a világ többi országával való gazdasági kapcsolataira kellene koncentrálnia az európaiak helyett.

Hallgatói kérdésre kifejtette azt is, hogy szerinte a legjobb Brexit-forgatókönyv az lenne, ha a szigetország továbbra is hozzáférne az uniós közös piachoz, miközben csak néhány engedményt tenne a bevándorlásügy terén. Ugyanígy a legrosszabb eset az lenne, ha Nagy-Britannia teljesen kiesne az Európai Gazdasági Közösségből, mert így minden tagállammal külön kéne egyezségre jutnia. Lord Desai ugyanakkor szkeptikus volt azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a londoni City a jövőben elvesztheti pénzügyi központ-szerepét a világban. Szerinte a City nem az Európai Unió közelsége miatt lett vonzó célpont, hanem az itt elérhető egyedi lehetőségek, kedvező adottságai miatt.

Az Unió jövőjével kapcsolatban kijelentette: feltűnő, hogy Európában egyre több euroszkeptikus párt tör előre, ez különösen a közelgő francia és német választások tükrében kaphat nagy jelentőséget. Korai lenne ugyanakkor a Közösség végéről beszélni, ám nem szabad elfelejteni, hogy korábban már sok felbomolhatatlannak hitt unió is semmivé foszlott – figyelmeztetett a brit közgazdász.

Oberfrank Balázs
Corvinus Médiaműhely