Az alacsony jövedelmű családok pénzgazdálkodása egy komplex rendszer, ám ennek a rendszerszintű elemzése ezidáig váratott magára. Nemcsak a rendszer elemeiről tudtunk eddig keveset, hanem azoknak az interperszonális kapcsolatoknak a milyenségéről, illetve stratégiákról, melyek hálózatán keresztül konstruálódik a gazdálkodás. Összefoglaló Gosztonyi Márton a Corvinus Szociológia Doktori Iskolájában 2018 áprilisában megvédett doktori értekezéséből.

Doktori munkámban a részvételi akciókutatás (RAK) módszerével tártam fel a pénzügyi túlélési stratégia rendszerét. De mi is az a RAK? A részvételi akciókutatás, a kritikai etnográfia alapvetéséből kiindulva egy olyan módszertani eszköz, ami szinergiát tud létrehozni a kívülről jött kutató tudása, valamint a helyi kutatók tudása és tapasztalati között, mindezzel új fogódzkodókat tud nyújtani a szociológia XXI. századi útkeresésében. Egy részvételi akciókutatás nem csupán ötvözi a kívülről jött kutatók és a helyi kutatók tudását, hanem lehetővé teszi a kutatási probléma konkrét megváltoztatását, ebből fakad akció jellege. Mindezzel olyan eszközt tud a kutatók kezébe adni, mely egyfelől elősegíti ennek a helyi társadalmi változásnak a létrejöttét, másfelől a megismerés olyan rétegeit lehet megragadni vele, melyekhez nehezebben fér hozzá egy kutató. Ma Magyarországon, amikor a szegénység egyre szélesebb társadalmi csoportokat érint, mind kiterjedtségében, mind mélységében, már nem csupán az a kérdés, hogy feltárjuk és elemezzük azt, hanem az is, hogy aktívan hozzá is tudjunk járulni a pozitív helyi változás létrejöttéhez, ezért választottam ezt a módszertant munkához.

Doktori munkám azonban ezen túlmutatóan kísérletet tesz arra is, hogy a kis településen élő, alacsony jövedelmű háztartások pénzgazdálkodását, megtakarítási és hitelezési formáit rendszerszemléletben legyen képes feltárni és elemezni a társadalomtudomány. Azaz a dolgozat megragadja és elemzi a lokális pénzügyi túlélési stratégia rendszerét.

Kutatásunk során sikerült mérhetővé tennünk a családok bevételi tipológiáját, fogyasztási struktúráit, a helyi pénzgazdálkodási módszereket, technikákat, intézményeket, így magának a rendszernek mind a formális, mind az informális szegmenseit. Mindezzel sikerült megvilágítani az alacsony jövedelmű családok gazdálkodásának rendszerét. A dolgozat jelentős eredménye tehát a pénzügyi túlélési stratégia modelljének kidolgozása, majd ennek a modellnek a konkrét vizsgálata, valamint alkotóelemeinek értelmezése, elemzése.

A kutatás eredményei igazolták, hogy a lokális jövedelem-, státuszcsoportok mindegyik kategóriájában fontos szerepet játszik a hitelezés. Az alacsony jövedelmű családok által leginkább használt hitelek fő jellemzői, hogy kis összegűek, gyors hitelbírálat mellett működnek, jellemzően magas kamatráta és fix törlesztési összegek mellett folyósítják őket, és rengeteg olyan elemet is tartalmaznak, amelyek kedvezőek az alacsony jövedelmű családok filléres gazdálkodása szempontjából.

Fontos kutatási eredmény, hogy a formális és informális intézmények együttjárásának vizsgálatával igazoltam, hogy az intézményhasználat szempontjából eltérő családi stratégiák működnek. A stratégiákat egy 4 csoportból álló struktúrába lehet sorolni:

1. a formális pénzügyi szektor intézményeit, valamint a kis pénzügyi kockázatot magukba foglaló informális hitelintézményeket használó családok intézményhasználata,
2. a formális hitelezésben még éppen megkapaszkodó, valamint a magas kapcsolati tőkét igénylő, ám alacsony kockázatú informális intézményhasználatot követők csoportja,
3. ezen túlmenően megragadhatóvá vált a formális rendszerből teljesen kizárt és az informális hitelezési szegmensekben is az inkább az erős és egyenlőtlen függőségi viszonyokra építő hitelezési instrumentumok felé elcsúszó intézményhasználat,
4. végül megragadhatóvá vált azok csoportja, akik kiszorultak mind a formális, mind az informális intézmények használatából.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a pénzügyi túlélési rendszer elemei nem egy statikus rendszert képeznek, hanem egy dinamikus, és a környezeti változásokhoz messzemenően adaptív struktúrát. Ezek lehetővé teszik az egyre romló gazdasági kontextusban is a túlélést a családok számára. Gosztonyi Márton: A pénz zsonglőrei: az alacsony jövedelmű családok pénzügyi túlélési stratégiája és egy részvételi akciókutatás története. Témavezető: Durst Judit. A PhD értekezés elérhető a Corvinus PhD archívumban.