A Budapesti Corvinus Egyetem tudományos hírlevele
A Corvinus Kioszk olyan orgánum, mely a Budapesti Corvinus Egyetemen zajló sokféle tudományos tevékenységre ráirányítja az olvasók figyelmét, egyben témákat  javasol további feldolgozáshoz. Előbb bemutatjuk a közelmúlt eseményeit, majd programokat ajánlunk az elkövetkező hónapra.
 

Publish or Perish! – Publikálj vagy pusztulj!

A fenti parancs évtizedek óta nyomasztó felszólítás minden tudományos kutató számára. Már a doktori iskolások megtanulják, hogy akkor is ajánlatos a világ tudományos svédasztalára helyezni jövendőbeli alkotásuk legkisebb morzsáját, ha úgy érzik, még jócskán van mit gyúrni, kavarni, ízesíteni a főfogás tálalása előtt. A feladat világos: ha a tudományos közösséghez kívánunk tartozni, a sikerért ezeket a szabályokat, ennek a világnak a szigorú normáit kell követnünk. Egy doktorandusz pedig nagyon örül, ha pár euróért publikálási lehetőséghez juthat egy nemzetközi kontextust kínáló felületen… azután kiderül, hogy ragadozók áldozata lett… Az open access folyóiratok egy része szellemi szélhámosság. Hogyan kerülhető el az ilyen csapda?
Egy másik ellentmondás, hogy az egyéni karriereredményen túl van-e valódi társadalmi hatása azoknak a publikációknak, amelyek a jelentős impakt faktorú, magas pontszámot érő szaklapokban látnak napvilágot, de egy-két szaktudóson kívül senki sem olvassa őket? Az a kutató, aki szívesen vállalkozik a tudománykommunikációs feladatokra is, sokszor egyéni motivációból lép a nyilvánosság elé, mert ennek a komoly pluszmunkának még igen csekély a megbecsülése – annak ellenére, hogy sok pályázatnál feltétel akár a kutatás folyamatának, akár az eredményeknek társadalmi nyilvánosságra emelése. A publikációs kényszer eredményeként sokszor találkozhatunk olyan többszerzős cikkekkel, ahol nem csak a világ bonyolult jelenségeinek multidiszciplináris aspektusa miatt sorakozik számtalan név a szerzők között. És mi van azokkal, akik inkább az oktatásban és kevésbé a kutatásban találják meg saját szakmai jövőjüket és hasznosítják tudásukat? És egyáltalán, egy bizonyos mennyiségű oktatási teher mellett hogyan jut idő és energia a kutatásra.
A Corvinus Kioszk szeptemberi különszáma ezeket a kérdéseket járja körül. Októberben pedig személyes találkozóra hívjuk olvasóinkat, hogy a Kioszkban felvetett témákat közösen beszéljük meg.

„…Mert oktatni jó! Kutatni kell?”

Kérdezem vagy sem, oktató kollégáim szavai, tettei, gesztusai árulkodóak, és hamar kiderül, hogy a túlnyomó többség szeret oktatni. Persze – mondhatnánk – különben miért is dolgozna itt valaki egy villamosvezető fizetéséért? De most tegyük is félre az anyagi dimenziót, mert bár ez fontos, ez az írás inkább a motiváció egyéb szempontjairól szól. Mindamellett, hogy az elmúlt években történtek jelentős előrelépések mind az oktatói javadalmazás, mind a támogató kutatói infrastruktúra kialakítása terén, talán nem idejétmúlt a kutatói identitás dilemmáit szubjektív nagyító alá venni.
Tovább olvasok >>>

Útvesztő vagy kétirányú utca?

Pataki Györgyöt a tudományos publikációk és a tudományos ismeretterjesztés kapcsolatáról kérdezte Baksa Máté.
A tudományos kutatás hatásgyakorlásában a tudománykommunikáció, vagy szélesebben a tudomány-társadalom párbeszéde és a tudományos világ által elismert publikációs tevékenység egyaránt fontos, de a modern tudomány elsősorban az utóbbira építkezik. Ennek hátulütője, hogy a magas impakt faktorral rendelkező folyóiratokat egy nagyon szűk közönség olvassa csak, így a publikációs rendszerre jellemző egy önjáró, öncélú működés. Sok szempontból találó hasonlat rá az önmaga farkába harapó kígyó, hiszen publikációkat gyárt a publikációgyártás kedvéért – a publikációk érdemi társadalmi hatása viszont elhanyagolható. A felsőoktatási és kutatási műhelyek végső célja ezzel együtt mégis az, hogy szellemi közjavakat állítsanak elő, amelyek a kutatásokat finanszírozó társadalom számára valóban hasznosak, társadalmilag jobbítóak, és amivel kapcsolatban a társadalom maga is így érez.
Tovább olvasok >>>

Amikor a folyóirat vadászik a tudósokra – a ragadozó folyóiratokról

"Most jöttem meg egy nagyszerű konferenciáról, ahol volt szerencsém előadni a legutóbbi kutatásomról. Ma kaptam egy e-mailt egy jól hangzó folyóirattól, hogy nagyon tetszett nekik a témám, és szeretnék, hogy írjam meg nekik a következő számukba, már neki is álltam!... Várjunk csak, most jött egy újabb üzenet tőlük, hogy az ingyenes hozzáférés miatt egy kisebb díjat be kell fizetnem, hogy megjelenhessen az írásom. De azért ez még mindig jó publikációs lehetőség, és a témám is tetszett nekik, úgyhogy utalok..." – A csapda készen áll.
Hegedűs Robin írásában bemutatja a ragadozó folyóiratokat, azok fejlődését és az akadémiai élet ellenük vívott sziszifuszi harcát. Elolvasom
Börzsönyi Nóra cikkében pedig bemutatja, hogy hogyan is védekezhetünk ellenük igazán hatásosan. Elolvasom...

Intézményi tudásmenedzsment, szakmai együttműködések alapja

Az intézményi tudásmenedzsment az intézményi tudás, szellemi erőforrások kezelésére, növelésére, optimális kihasználhatóságára irányuló törekvések együttese. Az intézményi tudás több, mint az intézményben dolgozó egyének tudásának összessége. A hatékony tudásmenedzsmenthez elengedhetetlen a vezetői támogatás, a motivációs rendszer, a megfelelő infrastruktúra és szervezeti kultúra. Az alábbiakban a tudásmenedzsment két, a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek számára a gyakorlatban is hasznos eszközét mutatjuk be.
Tovább olvasok >>>

Tasnádi Attila a Corvinus Egyetem Tudományos Rektorhelyettese, nemzetközileg ismert közgazdász kutató számtalan publikációval. A tudományos teljesítmények mérésének egyik közismert jelenségéről, a többszerzős cikkek felértékelődéséről kértük véleményét. A több tényleg több? Tovább olvasok >>>	Mennyiség vagy minőség? Egyedül vagy csapatban? Vajon az egyszerzős vagy többszerzős publikációk felé haladunk? A kényes egyensúly keresése Benczes Istvánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola Világgazdasági alprogramjának vezetőjével. Tovább olvasok >>>
Mítoszok a tudománymetriában: A tudomány mérhetősége, a tudományelemzés, avagy a tudománymetria számos kérdést vet fel: hogyan, milyen mérőszámok alapján állapíthatjuk meg egy cikkről vagy szerzőjéről annak elismertségét? Wolfgang Glänzel cikkében 7 mítoszt gyűjtött össze, melyek gyakran bevett tévhitek a tudománymetriai értékelések kivívása során. Tovább olvasok >>>	Tudományos? Ismeretterjesztő? Mit mondanánk egy tudós, egy kutató legfőbb feladatának? Azt, hogy csak kutasson és a benne rejlő tehetség és tudás kamatoztatásával bújjon bele a tudomány mélyrétegeibe, vagy azt is, hogy minderről a nem szakmabelieket is megfelelőképp tudja informálni, sőt akit lehet, bevonzzon a tudomány köreibe? Tovább olvasok >>>

Élő Kioszk – Kerekasztal a tudomány mérhetőségéről Különszámunkban több olyan kérdést igyekeztünk érinteni, melyek fontosak a tudománymetria témájában és hatással vannak a mindennapos tudományos munkára. A szerkesztés során, ahogy újabb és újabb nézőpontokkal találkoztunk, egyértelművé vált, hogy személyesen, egy újabb Élő Kioszk alkalmával szeretnénk megvitatni a fentieket az érintettekkel: kutatókkal, oktatókkal, szakírókkal. Mindenkit szeretettel várunk! Helyszín: BCE Könyvtár Akvárium terem Időpont: 2017. október 11. 15 órától

Kutatók Éjszakája a Corvinuson A programok a „TUDATOSSÁG” kérdéskörét vizsgálják egy akadálypálya keretében, ahol a résztvevők több mint tíz helyszínen menetlevéllel járhatják végig többek között a tudatosság témakörét a fogyasztás, a pénzügyek, a kommunikáció, stb. területén. Az akadálypályán a programok 16:00-tól 20:00-ig tartanak, köztük olyan interaktív előadásokkal, szimulációs játékokkal, mint a Vállalati Pénzügyek Tanszék szervezésében létrejövő Részvényjáték, Tőzsdeszimuláció, vagy a Sportgazdaságtani Kutatóközpont által meghirdetett „Létezik-e tudatosság a sportgazdaságban?” című kerekasztal-beszélgetés. Ezen felül lesz szemkamerás kísérlet, amelynek keretében a tudatos vásárlás kérdését vizsgáljuk a Marketing és Média Intézet oktatóinak segítségével. Az est záró előadása 20:00-kor kezdődik Pál Ferenc atyával a III. előadóban. Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem Időpont: 2017. szeptember 29. 16 órától Részletes program...

A Kioszk már a Facebookon is megtalálható!