Moral disengagement / Albert Bandura
New York: Worth, 2016. 542 p.
Hogyan élhet békében önmagával egy ítéletvégrehajtó, egy terrorista vagy egy dohánygyáros? Milyen okokra hivatkozva tudja magát felmenteni a morális, etikai szabályok alól? Napjaink egyik legtöbbet idézett pszichológusa tovább viszi a kérdést: nemcsak az egyénre, hanem a társadalmi rendszerre, iparágakra is kiterjeszti a morális kikapcsolás mechanizmusának vizsgálatát.
The organized mind : Thinking straight in the age of information overload / Daniel J. Levitin
New York: Plume Book, 2015. 496 p.
Az idegtudós és New York Times-bestseller szerző, Daniel J. Levitin legújabb könyvében az információ tengerében manapság szinte elvesző emberi agy működésébe enged betekintést.
A mai, információtól túlterhelt világban szinte megfulladunk az adatok példátlan özönében, ugyanakkor egyre több és gyorsabb döntést kényszerülünk meghozni. Nem csoda tehát, hogy a hétköznapokban gyakran elveszítjük a kocsikulcsot vagy a szemüvegünket, és pusztán attól is elfáradunk, ha lépést akarunk tartani a körülöttünk zajló eseményekkel.
Vannak azonban, akik jól tudják menedzselni mindezt: Daniel J. Levitin az agykutatás legújabb módszereinek a segítségével igyekszik bemutatni, hogy ők hogyan képesek erre, s hogy a könyv olvasói hogyan vehetnek példát a módszereikről, hogy ezáltal visszanyerhessék az egyensúlyt életük különböző területei között.
Az élénk, szórakoztató fejezetek a legapróbb hétköznapi példákon át egészen az irodai munkafolyamatokig szemléltetik azt, hogy a kognitív idegtudománynak a koncentrációval és a memóriával kapcsolatos legújabb kutatásai hogyan alkalmazhatók életünk szinte bármely területén arra, hogy megváltoztathassuk és hatékonyabban kezelhessük információval túlterhelt mindennapjainkat.
#yz Generációk online: Klinikai pszichológiai és társadalom-lélektani szempontok az információs korban / Tari Annamária
Budapest: Tericum, 2015. 268 p.
Online barátságok és szerelmek, melyek mellett a felek akár meg sem ismerik egymást az utcán. Folyamatos okostelefon-simogatás miatt ellaposodott négyszemközti beszélgetések, szelfi akár egy temetésen is.
Tényleg olyan iszonyatosan könnyű a digitális benszülöttek élete mondjuk a baby boomerekéhez, vagy az X generációéhoz képest? Használni az információs kor vívmányait vagy általuk élni? A szerző szerint az y és z generáció tagjainak valójában sokkal nehezebb elindulniuk az életben és olyan párkapcsolatot kialakítaniuk, amelyben jól érzik magukat. Rengeteg ijesztő érzelem él bennük, és sokat rejtve tartanak. A bizonytalanság és az ebből eredő bizalmatlanság állandó lételemükké váltak.
Motiváció magasabb szinten: Fejlődés, hatékonyság, elköteleződés / Susan Fowler
Budapest: HVG Zrt., 2015. 223 p.
Susan Fowler coach szerint a hagyományos motivációs eszközök frusztrálóak, mert büntetés/jutalmazás alapon működnek, és már bebizonyosodott, hogy ez így nem célravezető. Sokkal jobb, ha a munkatársak nem kívülről várják az elismerést/helyreigazítást, hanem magukban alakítják ki a céltudatosságot, és ez a független, kreatív hozzáállás önmagában visszaigazolásként, motivációként szolgálhat.
Énmárka: Tedd magad eladhatóvá - az interneten is! / John Purkiss, David Royston-Lee
Budapest: HVG Zrt, 2015. 299 p.
"Az énmárka nem más, mint amit akkor mondanak rólunk, amikor kilépünk a szobából." Jeff Bezos, az Amazon alapítója
Akkor járunk legjobban, ha mi magunk alakítjuk ki a rólunk alkotott képet, hiszen ez befolyásolja egész életünket, ettől függ karrierünk. A szerzők sokéves tanácsadói tapasztalatuk alapján mutatják be, miért fontos egyéniségünket eladhatóvá tenni, hogyan hozhatjuk ki magunkból a legtöbbet, és építhetjük fel énmárkánkat.
(forrás: www.hvgkonyvek.hu)
Willful blindness: Why we ignore the obvious at our peril / Margaret Heffernan
New York: Walker, 2011. 294 p.
Hogyan lehetséges, hogy a katolikus egyház szemet huny a helyzetükkel visszaélő papok viselt dolgai felett? Hogyan lehetséges, hogy a gazdasági szakemberek nem vették észre időben az ingatlanpiaci buborékokat? Miért gondolja a szerető, hogy félrelépésével senkit sem bánt meg? Vaknak tettetjük magunkat, hogy ne sérüljön biztonságérzetünk, hogy elkerüljük a konfliktusokat, hogy csökkentsük az aggodalmainkat, megőrizzük presztízsünket. A szerző pszichológusok, agykutatók tanulmányai, és gazdasági vezetőkkel, besúgókkal, értelmiségi bűnözőkkel készített interjúk alapján magyarázza a „szándékos vakság” jelenségét, arra biztatva, hogy e reaktív módszer helyett új, proaktív utakat keressünk problémáink megoldására.
